Hírolvasó

Holzmindener Bibel-Fragmente

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Herzogliches Gymnasium Holzminden, um 1897 (Quelle und Lizenz)

Die Holzmindener Bibel-Fragmente sind verschollen. Die Inkunabel, in deren Deckel sich die Fragmente befanden, bevor man sie dort vermutlich herauslöste, ist ebenfalls nicht mehr nachweisbar.  Bruchstücke und Inkunabel befanden sich noch zu Beginn des 20. Jahrhunderts in der Bibliothek des Herzoglichen Gymnasiums Holzminden, heute das Campe-Gymnasium.

Die verschwundenen Fragmente nebst dem sie bewahrenden Wiegendruck stammten aus der Buchsammlung von Jakob Burckhard (1681 -1752), Hofrat und Bibliothekar in Wolfenbüttel.  1760 erwarb die Amelunxborner Klosterschule,  später nach Holzminden verlegt und zum Herzoglichen Gymnasium avanciert , die Bibliothek Burckhards, fast 9000 Bände, von dessen Erben;  299 Bände hatte bereits 1755 die Wolfenbütteler Bibliothek in Besitz genommen. 1902 beschreibt und ediert Wilhelm Allers, Oberlehrer und Buchhüter des Gymnasiums, die Bibelfragmente, die er dem 12. oder 13.  Jahrhundert zuordnet.1 Laut Handschriftencensus handelte es sich bei den Bruchstücken um „2 Querstreifen aus 1 oder 2 Doppelblättern“.2  Allers erkennt in dem Verfasser einen „gewandten Übersetzer“3 der Evangelien ins Deutsche, das Kurt Ruh 1983 im Thüringischen lokalisiert.4 Als Beleg für seine Zuordnung zu einzelnen Passagen aus der Bibel stellt Allers seine Transkriptionen der Bruchstücke synoptisch dar neben die jeweiligen Texten der Vulgata und bei den Stücken des Johannes-Evangeliums überdies neben die erste deutschen Bibelübersetzung durch einen Nürnberger Geistlichen namens Matthias Behaim aus dem 14. Jahrhundert,  der bei Allers so genannten „Behaimschen Übersetzung“5

Der Einband, in dem die Bibelbruchstücke vor gut 100 Jahren aufgefunden wurden,  schützte eine Ausgabe des Vocabularius breviloquus von Johannes Reuchlin (1455-1522), gedruckt von Anton Koberger in Nürnberg 1498.6 Die Burckardiana aus der Holzmindener Gymnasialbibliothek wurden 1949, zusammen mit weiteren wertvollen Beständen, von der Niedersächsischen Landesbibliothek Gottfried Wilhelm Leibniz in Hannover übernommen.7 In Hannover findet sich kein Nachweis dieser Inkunabel; ob und wann die Fragmente herausgelöst wurden, bleibt Vermutung.8 Die weiteren Bestände der Holzmindener Gymnasialbibliothek werden heute in Schloss Bevern aufbewahrt.9

Der einzige Abdruck der verschwundenen Bruchstücke stammt von  Oberlehrer Allers 1902, ist als Sonderdruck aus  einem Schulprogramm erhalten und online einsehbar.10 Die Schulprogramm genannten Jahresberichte der Gymnasien des 19. und frühen 20. Jahrhunderts stellen nicht nur die wertvollste Quelle zur Schulgeschichte dieses Landes dar, sondern beherbergen auch nicht selten den einzigen verbliebenen Nachweis von in den Zeitläuften, überdies zweier Weltkriege, unwiederbringlich verloren gegangenem Kulturgut. Dass wertvollstes Schriftgut in Gymnasialbibliotheken eine Heimat hatte und in vielen Fällen heute noch hat, ist nach wie vor in der Öffentlichkeit wenig bekannt.

Wissenschaftliche Beilage zum Jahresberichte des Herzoglichen Gymnasiums zu Holzminden. Aus einer alten Bibliothek. Von Dr. Wilh. Allers, Oberlehrer. Holzminden. Druck von J. H. Stocks Buchdruckerei. 1902. [1902. Programm Nr. 777]Oberlehrer Wilhelm Allers zitiert 1902  leicht versteckt in einer Fußnote aus dem Bericht eines Direktors des Holzmindener Herzoglichen Gymnasiums von 1865 zur Buchsammlung Jakob Burckhards, einer Sammlung,  die 100 Jahre zuvor 1760 immerhin der Grundstock für die Holzmindener Gymnasialbibliothek gewesen war:

„Es ist die Bibliothek eines Bibliothekars. […] es mögen nicht wenige seltene Sachen darin sein, namentlich an Dissertationen11, aber das meiste ist veraltet.  Für die gewöhnlichen Studien eines Gymnasiallehrers ist überaus wenig darin brauchbar.“12

Anzunehmen ist, dass sich mancherorts derlei Denken über historische Bestände in Schulbibliotheken womöglich tradiert haben könnte bis auf den heutigen Tag.

Literatur

Wilhelm Allers, Aus einer alten Bibliothek (Wissenschaftliche Beilage zum Jahresberichte des Herzoglichen Gymnasiums zu Holzminden), Holzminden 1902, S. 3-11

Anmerkungen
  1. Wilhelm Allers, Aus einer alten Bibliothek (Wissenschaftliche Beilage zum Jahresberichte des Herzoglichen Gymnasiums zu Holzminden), Holzminden 1902, S. 3-11
  2. Handschriftencensus/1557. Marburger Repertorium: Deutschsprachige Handschriften des 13. und 14. Jahrhunderts, November 2001
  3. Allers (1902), S. 5
  4. Kurt Ruh, Holzmindener Bibel-Fragmente. In: 2VL 4 (1983), Sp. 120
  5. Allers (1902), S. 6
  6. GW M37925; Allers (1902), S. 4
  7. Zur Reise der Burckadiana: HAB, Gelehrtenbibliotheken des 18. und 19. Jahrhunderts (von Wolfenbüttel werden 10 000 Bände angegeben, vgl. dazu Allers (1902);  GWLB, Handschriften und alte Drucke; Fabian, Handbuch der historischen Buchbestände (1.51)
  8. Carsten Kottmann: Das buch der evangelii und epistel. Studien und Texte zum Mittelalter und zur frühen Neuzeit, Bd. Waxmann, Münster 2009, Bd. 14, S. 51
  9. Schloss Bevern, Historische Bibliotheken: 2. Historische Bibliothek des Campe-Gymnasiums Holzminden
  10. Bei archive.org; mit Dank an Klaus Graf für den Link
  11. Allers bemerkt in Klammern, es handele sich dabei um „mehrere Tausend“.
  12. Allers (1902), S. 3

Könyvbemutató a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

2018. október 30-án a Kutatócsoport vezetője, Tusor Péter is részt vett a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában tartott A „Reformáció MNL” projekt bemutatóval egybekötött záróünnepségén, ahol a „...mi úgymond mennyei polgárok vagyunk” - Válogatás a magyarországi protestantizmus történeti emlékeiből a Magyar Nemzeti Levéltárban című kötetet ismertette. Bemutatójában többek közt kiemelte, hogy a közel hetven dokumentumot tartalmazó kötet gyakorlatilag egy virtuális kiállítás, valamint Pásztor Lajos és Wolfgang Reinhard munkásságát kiemelve röviden felvázolta, hogy a magyarországi protestantizmus hogyan illeszkedik bele az európai konfesszionalizáció világába.

Program
 

Levéltári kutatás

Evangélikus Országos Levéltár -

Levéltári kutatás eogy-admin 2018. 10. 30., k - 17:16

A levéltárban bármely nagykorú magyar és külföldi állampolgár kutathat. Ehhez ki kell töltenie egy adatfelvételi és egy adatkezelési űrlapot.

Kutatási szándék esetén kérjük, hogy még beiratkozás előtt a téma megjelölésével írjon egy e-mailt az eol [at] lutheran.hu címre, hogy munkatársaink kellő tájékoztatást tudjanak nyújtani Önnek a lehetőségekről, felhasználható anyagokról.

A beiratkozáshoz személyazonosító igazolványra (nem EU-s állampolgárok esetében útlevélre) lesz szükség.

Részletes kutatási szabályzatunk lejjebb, a szabályzatok között található.

Eredményes kutatást kívánunk!

Matrikenührung in Österreich: Neuer Überblick erschienen!

Diözesanarchiv St. Pölten -

In Sidebar anzeigen:  ja

Felix Gundacker hat einen Überblick zur Geschichte der Matrikenführung in Österreich verfasst, der zahlreiche neue Detailerkenntnisse enthält. Allen zu empfehlen, die mit dieser Quelle forschen.

Kostenlos auf der Website von Felix Gundacker herunterzuladen: http://www.felixgundacker.at/felix/downloads/fgpubkonzil.shtml

Formularium Ecclesiae Strigoniensis

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

CLASSIS I.4.Erdő Péter–Szovák Kornél–Tusor Péter

Formularium Ecclesiae Strigoniensis (Collectanea Studiorum et Textuum, vol. I/4), edendo operi praefuerunt Petrus card. Erdő, Cornelius Szovák, Petrus Tusor, Budapest  2018 (lxxxiv + 880 pp., 8 facsim.)

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őrzi azt a középkor végi formulagyűjteményt, melynek  mintakódexe a 18. században Pozsonyon keresztül vezető kalandos úton jutott mai őrzési helyére, a  gyulafehérvári Batthyány Ignác püspök alapította Bibliotheca Batthyanyana gyűjteményébe. A két kézirat értelemszerűen egymással is, de főképpen az esztergomi érseki szentszék bírósági működésével áll rendkívül szoros kapcsolatban.

Amikor a 16. század elején a két kódex szövegét megszerkesztették ill. lemásolták, a számos altípust képviselő és számos funkciót betöltő levélmintagyűjtemények szerkesztése nagy múltra tekinthetett már vissza a középkori Magyarországon. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az ilyes fajta tevékenység az ösztönzést Itáliától nyerte: az észak-itáliai egyetemek 13. századi magyar hallgatóinak tanulmányaitól kezdve, a 14. század eleji pápai legátusok hivatali tevékenységének mintaadásán keresztül, a 15–16. század fordulója olasz helynökeinek munkálkodásáig bezárólag. Így az elméleti ismeretekre ráépültek a minták, végül a személyes gyakorlat alakította ki a rendszert. A világi és egyházi formuláskönyvek legfontosabb jellemzője kezdettől fogva a helyi bírósági gyakorlat jogrendjének és elveinek az írásban történő rögzítése volt. Ezt ugyan mindenkor befolyásolta a felsőoktatásban elsajátított elméleti joganyag, lényegében a jogszokás volt a bíróságok működésének az alapja, az egyes országok ebben a tekintetben szuverén jogterületnek számítottak. A formuláriumok kezdetei kezdetben partikuláris gyűjteményeket eredményeztek mindkét – a szekuláris és az egyházi – területen, a 15. század végének fejleménye volt a szintézisek megjelenése.

A két kódex – az esztergomi Nyási-gyűjtemény és a gyulafehérvári Beneéthy-kézirat – az egyházi jogéletben ugyanúgy a középkor végi szintézis képviselői, miként a pécsi Magyi-kódex a világi-közjegyzői gyakorlatban. A mintakéziratot 1512 előtt Beneéthy Máté, az esztergomi prímási szentszék jegyzője állította össze expediált iratok összegyűjtése és racionális csonkolása (= űrlapszerűvé tétele) útján, ezt az anyagot ismeretlen jegyző Nyási Demeter érseki helynök irodájában 1521 körül lemásolta, némiképp átszerkesztette, néhány darab elhagyása után számos darabbal kiegészítette. Bár az originális szerkesztőmunka a korábbi (minta)kézirat sajátja, a kiegészített változat a középkori esztergomi egyházkormányzat legteljesebb dokumentációját tartalmazza. Szövegkiadásunk első ízben tesz közzé kritikai kiadásban teljes szövegében egyházkormányzati kézikönyvet. Az editio alapját a Nyási-kódex képezi, apparátusa és függeléke ugyanakkor lehetővé teszi a mintakódex szövegállományának megismerését is. Mivel sem a Beneéthy-kódex, sem a Nyási-verzió önmagában nem hibátlan, a két változat folyamatos szem előtt tartásával a kiadók kísérletet tettek a Stylus Strigoniensis középkor végi rekonstrukciójára, a kérdéses helyek mélyreható mérlegelése útján hozták meg döntésüket a kínálkozó lehetőségek kérdésében. A kiadás ily módon a klaszszika-filológiában kimunkált szövegkonstrukciós gyakorlatot követi, ugyanakkor a többszintű apparátus segítségével a két kézirat teljes szövege nehézség nélkül  megismerhető belőle, ezeket tárja minimális történeti kommentárok kíséretében az olvasók elé, feltüntetve a párhuzamos helyeket és a nyomtatásban korábban napvilágot látott kivonatokat is.

A szöveg beható tanulmányozása lehetővé teszi, hogy a használó megismerje az egyházkormányzat késő középkori mindennapjait, az egyházi bíráskodás gyakorlatát, a zsinattartás rendjét, a vizitációs ellenőrző tevékenység módszereit és körülményeit, a lelkészkedő papsággal kapcsolatban felmerülő kérdéseket, a szerzetesi reform bonyolult összefüggéseit, a hívek ügyes-bajos szentszéki dolgait (végrendelet, kölcsön, kegyes adomány, búcsúnyerés, koldulási engedély, kiközösítés, feloldozás stb.), végezetül a liturgikus gyakorlat főbb kérdéseit. A színes kép a teljesség igényét is kielégíti, alig gondolható el olyan téma az egyházi élet területéről, melynek mintalevelét ne vették volna fel az összeállítók a gyűjteményekbe. A későbbiekben a szövegkötethez részletes kommentárkötet írását tervezik a szerzők, továbbá a helynöki tevékenység köréből korunkra maradt eredeti dokumentumok összegyűjtését és a mintagyűjteménnyel való szembesítését.

http://institutumfraknoi.hu/sites/default/files/cst_i-4_e-book_2-0_excerpta.pdf

„…hogyan értem én a Krisztus titkát…”

Dunántúli Református Egyházkerület -

(Efézus 3,1–13) Gyarlón megfogalmazva kimondhatjuk, hogy minden értelmezés kérdése. Elég azt a legapróbb példát idehozni, amit én magam is megtapasztalok: miszerint, ha mondok valamit, egészen máshogy hallom azt vissza, mert abban már benne van egy sereg értelmezés, azoknak az értelmezése is, akik azt továbbadták.

Gedächtnistafel für in Auschwitz ermordeten Absolventen des Schottengymnasiums

Archiv des Schottenstifts -

Am 9. November 2018, dem 80. Jahrestag der Novemberpogrome im Jahr 1938, lädt das Schottenstift um 18.00 Uhr zu einem Gedenkgottesdienst in der Schottenkirche und zur anschließenden Enthüllung einer Gedächtnistafel im Schottengymnasium für Dr. Günther Fischer ein. Fischer, jüdischer Herkunft und getauft, war in den 1920er-Jahren Schüler des Gymnasiums und danach Rechtsanwalt. 1942 wurde er mit 34 Jahren im Konzentrationslager Auschwitz ermordet. Die neue Gedächtnistafel soll auch als Kontrast zu den im Schottengymnasium bereits bestehenden Kriegerdenkmälern aus dem Ersten und Zweiten Weltkrieg verstanden werden.

A trencséni noviciátus anyakönyvének restaurálása

Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár -

2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával sikerült levéltárunk egyik legrégebbi dokumentumát, a trencséni noviciátus 1655-ben indult anyakönyvét restauráltatni. A restaurálási munkát a Pre-Con Kft. végezte el Hajdu Zsófia szakrestaurátor vezetésével, így ismét a gyűjtemény egy kiemelkedő darabja újulhatott meg.

A jezsuiták a 17. század közepén telepedtek meg a felső-magyarországi városban, Trencsénben, ahol néhány évvel később megnyitották magyarországi újoncházukat. A trencséni noviciátus 1655-től egészen a rend feloszlatásáig, 1773-ig működött. Ennek megfelelően az anyakönyv is 1772-ig tart. A rendkívül értékes dokumentum több száz jezsuita rendtag adatait tartalmazza, a belépés tényén túl származásukra, tanulmányaikra, társadalmi hátterükre, nyelvtudásukra is fontos adatokat közöl. A páterek adatait 1942-ben Petruch Antal nyomtatásban is közreadta, azonban a segítőtestvérek adatai abból a kötetből kimaradtak, így a trencséni anyakönyv ezért is felbecsülhetetlen dokumentuma a Társaság kora újkori történetének. Az utóbbi években a szlovákiai egyháztörténeti kutatás is kiaknázta a forrást, főként Libor Bernát munkásságának köszönhetően.

A kötet most teljes mértékben restaurálásra került. A restaurálás előtt a dokumentum kötése erősen kopott, sérült volt. A nyílások végigrepedtek, a kötet gerince kettétört, leszakadt a kötés többi részéről, csak egy ideiglenes ragasztás tartotta a helyén. A könyvtest fűzése viszonylag ép volt, de meglazult, emiatt néhány ív elmozdult a helyéről. A lapok anyaga jó megtartású, közepesen szennyezett, újnyomos és vízfoltos volt, viszont a hosszanti lapszélek rágcsáló által megrágottak, hiányosak voltak.

A restaurálás során a kötet új, félbőr kötést kapott. A restauráláshoz a dokumentumot előbb ívekre, majd lapokra szedték, ezt követően a teljes papíranyag tisztítására került sor ecsettel és radírporral. Ezután felületaktív anyag felhasználásával meleg vízben áztatták, és többszöri vízcserével öblítették. A papíranyagot a vizes kezelés utolsó fázisaként kalcium-hidroxid vizes oldatába merítették, így savtalanították. A vizes kezelés után a lapokat levegőn, préselés nélkül szárították.
A papíranyagot ezután japán papír felhasználásával kézileg és gépi öntéssel javították. A könyvtest újra alakítása során a restaurátorok a fűzést az eredeti módon végezték három befűrészelt kenderbindre, az eredeti kötés szerkezetének megfelelő segédelemek felhasználásával. A könyv gerincét is az eredetivel megegyező módon alakították ki.

      

Az így megújult trencséni noviciátusi anyakönyv továbbra is gyűjteményünk kiemelkedően fontos dokumentuma marad. A kötet digitalizálva elérhető a Jezsuita E-Levéltár szolgáltatás keretében is.

A restaurátori beszámoló ITT tölthető le.

Schottillion-Bericht über den Abzug der Iren

Archiv des Schottenstifts -

Das Jahr 2018 steht im Schottenstift ganz im Zeichen des 600. Jahrestages des Abzugs der irischen Mönche aus Wien. Über die Themenschau „1418: Als aus Schotten »Schotten« wurden“ wurde an dieser Stelle bereits berichtet. Nun ist auch im aktuellen Schottillion, dem Magazin für Jung- und Alt-Schotten, ein Artikel zum Thema erschienen:

Maximilian Alexander Trofaier, Irischer Abschied. Themenschau „1418: Als aus Schotten »Schotten« wurden“ im Museum im Schottenstift, in: Schottillion 65 (2018) 8.

Der gesamte Schottillion ist auch online abrufbar.

Gründerzeiten…

Gymnasialbibliotheken und -archive -

Am 20. Oktober 2018 fanden sich die Vertreter von fünf Gymnasialbibliotheken aus Hamburg, Niedersachsen und Baden-Württemberg zusammen zu einer konstituierenden Sitzung: ein Netzwerk für Historische Schulbibliotheken soll her: für Bibliotheken mit historischem Altbestand, die sich an Schulen – in der Regel an Gymnasien –  befinden, dort bewahrt, gepflegt und von dort aus vermittelt werden.

Die laut Fabians Handbuch der historischen Buchbestände angeblich vorhandenen Gymnasialbibliotheken sind heute möglicherweise gar nicht mehr am Ort, in den meisten Fällen findet sich kein Hinweis auf der Schulhomepage, und wenn doch, nur in wiederum ganz wenigen Fällen ein Betreuername, oft auch der bereits längst nicht mehr aktuell im Amt. Gesucht und gefunden für eine Gründerrunde wurden am Ende doch eine Reihe von an den Schulen selbst wirkenden Kollegen, Lehrer wie Bibliothekare, von denen allerdings – Schulzeit ist keine Schonzeit – der Einladung zum 20. Oktober 2018 nach Rastatt in die hinreißende Historische Bibliothek im Ludwig-Wilhem-Gymnasium nur wenige folgen konnten.

Rastatter Runde 20. Oktober 2018

Die Rastatter Runde veranstaltete im großen Bibliothekssaal anhand eines Thesenblatts ein Feuerwerk des Austauschs zu Personal- und Raumfragen,  Bestandserhaltungs- und Vermittlungsstrategien sowie die allgemeine Bedeutung der speziellen Sammlungsform Gymnasialbibliothek als wertvollem Kulturgut . Man war sich rasch einig, dass die kleine Runde dafür genau das Richtige  gewesen sei und am Ende gab’s Ergebnisse: die entscheidenen Ziele, die Verabredung für ein weiteres, bereits betiteltes Treffen im nächsten Jahr und ein Protokoll.

Modelle der Handdruckpresse (aus dem Gutenberg-Museum in Mainz), mit denen die jüngeren Schüler Papierchen bedrucken dürfen.

Am späten Nachmittag dann eine Führung durchs ehemalige Refektorium, in dem sich das Magazin, ständige Ausstellungsvitrinen und die Arbeitsplätze befinden.  Anschaulich sind auch die dort aufgebauten Materialien und Werkzeuge, die die lange Geschichte der Buchkultur verdeutlichen und einem Publikum erfahrbar machen.

Am nächsten Tag, am Sonntag, dann im knackevollen ICE retour – mit mehr als Hoffnung im Gepack, und im Tablet schon mal die #Netzwerk -Seite bei bibliotheca.gym erstgebastelt – macht mit!

Anhang

#NetzwerkHistGymBib/Tagesordnung (Pdf)
#NetzwerkHistGymBib/Thesenblatt (Pdf)
#NetzwerkHistGymBib/Protokoll (Pdf)

Weblinks

Erste Meldung im Blog Archivalia

Fotos

#NetzwerkHistGymBib, CC BY-SA 4.0

Oltáregyletek a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyében - előadás konferencián (2018.10.12.)

Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár -

2018. október 11-12-én, Szegeden rendezték az Eucharisztia és Úrvacsora a magyarországi vallási kultúrában 1. című konferenciát, a rendezvénynek az SZTE BTK adott helyet a 14. Szegedi Vallási Néprajzi Konferencia keretében. A találkozó második napján hangzott el Lakatos Adél levéltáros (KFL) előadása Oltáregyletek a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyében 1897-1945 címmel, az előadás vázlatát honlapunkon pdf dokumentum formájában tesszük elérhetővé. A konferencia előadásai a későbbiekben külön kiadványban jelennek meg.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára