Hírolvasó

2021. augusztus – A gebei (nyírkátai) templom 160 évvel ezelőtt égett le

Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára -

„…s most a kopasz, kopár falak a füstös, csonka torony s belpusztasága éreztetik velünk s az általmenőkkel az iszonyú tűzvészt, a végromlást.”

Fájdalmas, szomorú, örök

e m l é k

[…]

Méltóságos és főtisztelendő Püspök Úr, legkegyesebb Uram s Atyám!

Leveretve s borzadva fiúi legmélyebb alázattal, szívem legnagyobb keserűségében keserves könnyhullatások között jelentem Méltóságodnak azon kimagyarázhatatlan csapást s elviselhetetlen kárvallást; mely akkor, amidőn egész családommal fiam menyegzőjén Porosztón voltam, engemet s gebei jó lelkű híveimet borzasztó tűzvész által szeptember hó 7–9én ért. Ugyanis szeptember 7én déli szomszédom háza gonosz lelkűek gyújtása által de. 7–8 óra közt gyulladt fel s égett le. Azután azon nap 10–11 óra közt de. több, számos híveim szoros felügyelete s felvigyázása mellett is parokiális istállóm gyúlt meg, s ebből parokiális házam, énekész háza s más két szomszéd házai minden épületekkel együtt hamuvá lettek. Másnap, vagyis szeptember 8án szalmában lévő asztaggabonám du. 1 óra tájban, estefele pedig az iskolaház felső részen belül gyulladt ki, azonban mind a két tüzet a népnek sikerült eloltani. De fájdalom, hallatlan gonoszság!!!, mely szeptember 9én de. 10–11 órakor érte tetőpontját; amidőn a templomunk, melyet a kőkerítésen körül ültetett sűrű, magas akácfák veszik körül; belül a templompadon, napkeleti végén gyúlt ki; s a szép, csinos század szelleméhez [—] bádogtornyú templomunk, belékes szerkezetével, dorogi templom ikonosztázionalakjára 1812. évben állított remek, szép művészetű ikonosztázzal s oltárral együtt borzasztó tűzvész martaléka lett; s most a kopasz, kopár falak a füstös, csonka torony s belpusztasága éreztetik velünk s az általmenőkkel az iszonyú tűzvészt, a végromlást. – Nemes lélek, melyet keserves könnyhullatásokra kénytetve[?] e borzasztó látvány ne fakasztana. A templom szentélye boltozatra, a többi részei, ti. a templom hajója csak stukatorral volt építve, ’s ez egészen leszakadt; de a szentély boltozatja s a templomfalak belső színe az orkántűz dacára is minden repedés ’s megfüstölődés nélkül épen s tisztán maradt meg; A két kisebb harangot sikerült a népnek a toronyból lelökni s megvédni, de a’ nagy, 5 mázsás harangunk leesett, meghasadozott, s használhatlanná lett. Ez iszonyú romra, e végínségre szept. 9. éjjelen értem haza – le nem írhatom azon fájdalmat, azon szívrepesztő keserűséget, mely egész valómat elárasztotta, testem idegeit megmeresztette; midőn e szörnyű csapást kellett látnom; s innet keletkezett egészségem gyengülését szeptember 11. és 12én a községben ismét kiütött tüzek még jobban neveltek, s ez az oka, hogy e szörnyű csapást Méltóságodnak csak most jelenthetem s jelentem.

Méltóságos Püspök Úr! Mi a templom tornyát 1858ban bádogoztattuk be; a templom hajóját 1859ben festve zsindelyeztettük be, s ezen nagy munka temérdek költségünkbe került; s ámbár buzgó híveim sok áldozattal is járultak e munkálatok bevégzéséhez; mégis erre megkívántató szükséges minden költségeket másképpen is kevés földbirtokkal bíró jólelkű híveim teljesíteni képesek nem voltak; de keresztényi buzgóságtól lángolva, jó reménységben kölcsönpénzt vettek fel; s úgy végeztették be a templom körüli munkálatokat; ’s ezen kölcsön felvett 400 f[orint]tal [—] még most is adósok azon sz[ent] hiedelemben lévén, hogy azt a folyó és jövő évben minden megterheltetésök és megszorításuk nélkül letisztázandják s lefizetendik. De óh, fájdalom! Azon csanálosi két buzgó hitelezőink sem várhatnak tovább bennünket, mert Csanálos községe nagyobb része még július havában tűzvész által utolsó karóig leégvén, hitelezőink is emésztő tűz martalékjai lettek. Miért is ezen legutolsóbb ínségünkben; midőn mindenünk, templomunk, parokiális minden épületeink elhamvadtak s romba dűltek, a tőlük kölcsön felvett pénzt is ínséges és szorult állapotjukban visszafizetni kényteleníttetünk.

Méltóságos Püspök Úr! E szörnyű csapás, e borzasztó kárvallás oly nagy, oly terhes s gyenge vállainknak elviselhetetlen: hogy abból a vagyontalan és igen szegény 34, az is igen csekély, részletekre osztott gazdából álló, kevés földbirtokkal bíró népem magára hagyatva soha, de soha kiemelkedni romba dűlt templomát, elpusztult parokiális épületjeit felépíttetni képes nem leend, és szegény híveimnek minden jó szándéka, példás szorgalma s nagy buzgósága mellett is kétségbe esve el kell csenyevészniök; ha vallásos alapítványok jótékonysága hitsorosai buzgósága, keresztény, nemes, emberbarát könyörületessége nem segít ínséges állapotukon.

Azért is, amidőn e borzasztó pusztulásunkat Méltóságodnak fiúi legmélyebb alázattal, keserves könnyhullatások közt felterjeszteném; minthogy e szörnyű csapást ’s ínséget szenvedő híveim is Méltóságod atyai bölcs gondviselésében helyezik gyámolításukat, kegyes atyai szeretetében keresik ínséges állapotukbani segedelmezésöket; én is egyszersmind fiúi legnagyobb bizodalommal atyai sz[entelő] jobbját csókolva kérem Méltóságodat ezen ínségünkben szegény híveimet atyai kegyeletével gyámolítani, a leégett templomunk felépítésére a vallásalapítványból nagyméltóságú M[agyar] K[irályi] Helytartótanácsnál számunkra segedelmet eszközleni, megyei szegény templomok alapítványából atyai szeretetével kegyelmesen nékiek segedelmet nyújtani méltóztassék, hogy legalább a templomot minél hamarabb befedhessük, s a falakat zordon őszi s téli eső viszontagságitól megóvhassuk, magunknak pedig Istenünk imádására helyt készíthessünk.

Mely fiúi legmélyebb tisztelettel benyújtott, legalázatosabb, kesergő szívből fakadt kérésemet ismételve, Méltóságodnak sz[entelő] jobbját csókolva; magamat s híveimet szeretetteljes atyai kegyelmébe ajánlva legnagyobb tisztelettel vagyok Gebén szeptember hó 16án 1861. Méltóságodnak legengedelmesebb fia, Lengyel Tódor gebei lelkész.

[Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye Levéltára II – 26 – c. II. 283–286. oldal]

A 2021. augusztus – A gebei (nyírkátai) templom 160 évvel ezelőtt égett le bejegyzés először Nyíregyházi Egyházmegye Levéltár-én jelent meg.

"A bölcsesség kezdete" – Bevezetés az evangélikus iskoláztatás történetéhez Magyarországon

Evangélikus Országos Levéltár -

"A bölcsesség kezdete" – Bevezetés az evangélikus iskoláztatás történetéhez Magyarországon

Összeállításunkban azt a lehetetlennek látszó célt tűztük ki, hogy ismeretterjesztő módon bevezessük az érdeklődőket a magyarországi evangélikus oktatás gazdag történelmébe. Mindenekelőtt Luther oktatással kapcsolatos terveit ismertetjük, de a lapokon találkozhatunk autodidakta kántortanítókkal, német egyetemek egész sorát végiglátogató lelkészekkel, éneklő mendikánsokkal és a szegény sorsú diákok iskoláztatását szívén viselő patrónusokkal i, valamint azt is megtudhatjuk, melyik volt a rendszerváltás időszakában újjáalakult első egyházi gimnázium.

eol-admin 2021. 09. 01., sze - 01:48

Az egyháztörténelem pillanatai

Evangélikus Országos Levéltár -

Az egyháztörténelem pillanatai

Összeállításunkban két történetet szeretnénk elmesélni az evangélikusok magyarországi történelmének régmúltjából. Az első a gályarabokról szól. Bizonyára sokan hallottak a sikertelen Wesselényi-összeesküvésről és a nyomában kibontakozó megtorlásról, amelynek főúri áldozatai is voltak (Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc Kristóf). Kevésbé ismert azonban, hogy a következő években Bécs kísérletet tett a protestáns egyházak felszámolására a Magyar Királyság területén. Interaktív bemutatónk első felében azokról a kitartó lelkészekről és tanítókról lesz szó, akiket várfogságra ítéltek, majd Nápolyba vittek eladni evezősnek a gályákra, illetve nyomába szegődhetünk Masznyik Tóbiásnak és Simonides Jánosnak, megismerve szökésük és megmenekülésük történetét.

Ezt követően száz évet ugorva az időben megtudhatjuk, miért csak a türelmi rendelet után alakult Pesten evangélikus gyülekezet, kik voltak a legfőbb támogatóik és miért telt oly sok időbe, hogy felépítsék a mai Deák téri templomot. A pesti egyház jelenleg Magyarország egyik, ha nem legjelentősebb gyülekezete, érdemes tehát megismerni az alapítás történetét és erőt meríteni abból, ahogyan ők meg tudták oldani a kezdeti problémákat.

eol-admin 2021. 09. 01., sze - 00:04

Az egyház hajója

Evangélikus Országos Levéltár -

Az egyház hajója

Az alábbi kis ismertetőt azért állítottuk össze, hogy az evangélikus egyház szervezetéről némi ismertetőt nyújtson. Milyen hazai szintjei vannak? Milyen nemzetközi szervezetei? Hány magyar evangélikus püspök van ma és hány volt száz évvel ezelőtt? Milyen kérdések merültek fel, ha a püspök meglátogatott egy vidéki gyülekezetet? Milyen juttatásokat kapott egy lelkész száz-kétszáz évvel ezelőtt? Kik az egyház világi tisztviselői? Hány nyelvű volt a magyarországi evangélikusság a történelmi időkben és ez milyen következményekkel járt? Ki tervezte a Luther-rózsát, az evangélikusok kedvelt szimbólumát? Aki végigrágja magát bemutatónkon, talán több kérdés fogalmazódik meg benne, mint amennyire választ nyer, de remélhetőleg hasznosnak (de legalább érdekesnek) fogja találni a leírtakat. 

eol-admin 2021. 08. 31., k - 23:44

Köztünk éltek, haltak – Az evangélikus egyház a Kádár-korszakban

Evangélikus Országos Levéltár -

Köztünk éltek, haltak – Az evangélikus egyház a Kádár-korszakban

Milyen egy egyház sorsa, ha rajta kívül álló erők ellenőrzik? Mit tehet egy püspök, ha csak állami támogatással foglalhatta el hivatalát? Mit jelentsen az a lelkész, aki nem akar senkit sem besúgni? Hogyan álltak ki a fótiak a lelkészválasztás szabadsága mellett? Mi jelentett apró sikereket az evangélikus egyház számára a Kádár-korban?

Megannyi olyan kérdés, amellyel keveset tudunk foglalkozni. A Kádár-kor kezd a múlt homályába veszni, ahogy egyre többen lesznek, akiknek már semmi emlékük nincs róla, de a történelem tananyagnak annyira a végén helyezkedik el, hogy már nincs idő belemenni a részletekbe. Reméljük, hogy interaktív bemutatónk és benne a fóti lelkészválasztási ügyről készített kisfilmünk közelebb tudja hozni e korszakot az érdeklődők számára.

eol-admin 2021. 08. 31., k - 22:13

"A nemzetközi helyzet fokozódik" – A magyar evangélikus egyház külkapcsolatai 1958 után

Evangélikus Országos Levéltár -

"A nemzetközi helyzet fokozódik" – A magyar evangélikus egyház külkapcsolatai 1958 után

A hidegháború éveiben három olyan terep volt, amely lehetőséget kínált arra, hogy az eltérő ideológiai helyzetben lévő államok a nyilvánosság árgus szemei elől viszonylag rejtett módon egyeztetni tudjanak: a sport, a temetések és a nemzetközi egyházi összejövetelek. A Magyarországi Evangélikus Egyház a Kádár-korban demográfiai súlyát (létszámát) meghaladó módon vett részt a protestáns világszervezetek munkájában, és arra a diplomáciai bravúrra is képes volt, hogy kisebbségben lévő, alig fél millió lutheránust számláló tagegyházként sikeresen megrendezze a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) 1984. évi nagygyűlését, ahol Káldy Zoltán püspököt a világszövetség elnökévé is választották.

Vajon milyen út vezetett el idáig? Az LVSZ-szel való viszony mindig ilyen harmonikus volt? Mi is az az LVSZ? Mi motiválta Káldy püspököt, hogy jelöltesse magát? Hogyan hatott ki az egyházak együttműködésére a politika? Bízunk benne, hogy interaktív bemutatónk megtekintése után az érdeklődők ezekre a kérdésekre is megtalálják a választ. De szeretnénk előre szólni: a budapesti nagygyűlést, annak rejtett kulisszáival együtt ezúttal nem lehetett fél óránál rövidebb filmben összefoglalni.

eol-admin 2021. 08. 31., k - 20:07

Egy püspök élete: Ordass Lajos (1901–1978)

Evangélikus Országos Levéltár -

Egy püspök élete: Ordass Lajos (1901–1978)

Ordass Lajos evangélikus püspök nevét saját egyházán belül viszonylag jól ismerik, azon kívül viszont csak kevesen, pedig sokak számára szolgálhat példaként istenszeretete, egyházához, barátaihoz és az igazsághoz való ragaszkodása, megalkuvásokat nem ismerő jelleme. Mindezek együtt elegendő erőt adtak számára, hogy koncepciós pere, fegyházbüntetése és félreállítása után elvállalja, hogy az 1956-os forradalom biztosította kedvezőbb légkörben új lendületet adjon a hazai evangélikusság számára.

Milyen körülmények vezettek ide? Honnan jött Ordass? Milyen szórakozásai voltak gyermekkorában? Milyen életpályát futott be? Miért dolgoztak ki ellene 1948-ban koncepciós eljárást? Mi volt a vád? Hogy térhetett vissza? Hányszor volt püspök? Mindezekre és még számos más kérdésre is választ kaphat, aki megnézi interaktív bemutatónkat. Természetesen ezúttal is gazdag képanyaggal, korábban soha nem publikált felvételekkel és saját készítésű dokumentumfilmmel színesítettük az olvasnivalót.

eol-admin 2021. 08. 31., k - 18:35

A fordulat – Az evangélikus egyház Magyarországon a II. világháború utáni években

Evangélikus Országos Levéltár -

A fordulat – Az evangélikus egyház Magyarországon a II. világháború utáni években

Ebben az interaktív összeállításban a Magyarországi Evangélikus Egyház II. világháborút követő éveit mutatjuk be. Hazánk történetében ekkoriban zajlott le a demokratikus átalakulás álcájába bújtatott, majd nyílt diktatúrává terebélyesedett kommunista hatalomátvétel. Rákositól, Gerőtől és társaiktól idegen volt a vallás, ők az egyházakban ideológiai ellenséget láttak, és ennek megfelelően viszonyultak hozzájuk. Vajon miként hatott ez ki az evangélikus egyházra? Interaktív bemutatónkban és a benne található dokumentumfilmben részletesen körüljárjuk az állam által diktált 1948. évi kényszeregyezményt, amelyre hivatkozva egészen a rendszerváltásig meghatározták az evangélikus egyház mozgásterét hazánkban.

eol-admin 2021. 08. 31., k - 18:27

A pápa sírva fogadta a magyar uralkodó halálhírét

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

A pápa sírva fogadta a magyar uralkodó halálhírét Szerző Nemes Gábor Kanász Viktor 2021. 08. 29., v - 18:26 Hely Vasarnap.hu Indexkép Leírás

A pápa támogatott minket, és a Magyar Királyság is minden tőle telhetőt megtett, hogy az oszmán támadásnak ellenálljon. Az ellenfél azonban olyan túlerővel támadott, amellyel szemben bármelyik európai nagyhatalom hadserege elvérzett volna – mondta el a Vasárnapnak Nemes Gábor, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport történésze.

Külső link A pápa sírva fogadta a magyar uralkodó halálhírét Kulcsszavak középkor Mohács

II. János Pál pápa első magyarországi látogatása

MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport -

II. János Pál pápa első magyarországi látogatása Szerző Tóth Krisztina Kanász Viktor 2021. 08. 24., k - 16:13 Hely Barankovics Alapítvány Indexkép Leírás

1988. augusztus 20-án Budapesten a Szent István bazilika előtti téren tartott szentmise végén Paskai László bíboros, esztergomi érsek bejelentette, hogy a Magyar Népköztársasággal egyetértésben meghívta Magyarországra II. János Pál pápát. Ez különösen azért volt jelentős, mivel Lengyelországon kívül a Keleti Blokkban ekkor még nem járt a pápa. A gazdaságilag roskadozó, erkölcsileg is megroppant magyar rendszernek pedig szándékában állhatott nemzetközi tekintélyének növelése. Jele volt továbbá a légkör enyhülésének, s egyben a változások irányát is mutatta. A pápa 1988. november 14-én elfogadta a meghívást, de ekkor még pontos dátumot nem jelölt meg, hogy mikor érkezik. Három évvel később, 1991. augusztus 16-án egy demokratikus, szabad országba látogatott el, ahol lelkiismereti- és vallásszabadság volt, szabadon működhettek a szerzetesrendek, újjáalakulhattak az egyházi szervezetek, egyesületek és vallásos világnézetet hirdető pártok, sőt, már az egyházi ingatlanok visszaadásáról is határozat született. Jelen cikkemben a harminc éves évforduló alkalmából a pápalátogatás előkészítését, főbb eseményeit és üzenetét tekintem át.

Külső link II. János Pál pápa első magyarországi látogatása Kulcsszavak XX. század

Operabemutató a Margit-szigeten

Domonkos rendtörténeti Gyűjtemény -

A magyar domonkosok 800 éves jubileumának következő eseménye: szeptember 8-án, szerdán este a Margit-szigeten bemutatják Szokolay Sándor: Margit, a hazának szentelt áldozat című operáját.

Letölthető szórólap.

A bemutatóra a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény nagyobb számú tiszteletjegyet fog kapni, ami lehetővé teszi, hogy egy busznyi érdeklődővel megnézzük az előadást.

Oldalak

Feliratkozás Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete hírolvasó csatornájára