Hírolvasó

2025-ben megkezdtük a Kalocsai Főegyházmegyei Tanfelügyelőség népiskolákra vonatkozó iratainak digitalizálását, tavaly több mint 41 ezer képfelvétel vált online elérhetővé 14 település/plébánia 1868-1951 közötti népiskolai iratsorozatairól. 2026. március 3-án újabb 32 ezer képfelvétel vált elérhetővé 21 település/plébánia sorozatairól, az érintett helyek: Bácsborsód, Bácsföldvár, Bácsgyulafalva, Bácskertes, Bácskossuthfalva, Bácsordas, Bácsszentgyörgy, Bácsszentiván, Bácstóváros, Bácsújfalu, Bácsújlak, Bátmonostor, Bátya, Békova, Béreg, Bezdán, Bócsa, Bogyán, Bogyiszló, Boróc, Borota. Összesen tehát jelenleg 73 ezer képfelvétel kutatható, 35 népiskolai iratsorozatról.

Az e-kutatásban elérhető népiskolai anyagok jellemző adatai:
KFL.I.3.b. Ada 1869-1944, 273 tétel, 3090 képfelvétel
KFL.I.3.b. Adorján 1870-1940, 21 tétel,,161 képfelvétel
KFL.I.3.b. Akasztó 1870-1950, 192 tétel, 4967 képfelvétel
KFL.I.3.b. Állampuszta 1927-1950, 15 tétel, 302 képfelvétel
KFL.I.3.b. Apatin 1868-1944, 41 tétel, 439 képfelvétel
KFL.I.3.b. Baja (Belváros) 1868-1949, 152 tétel, 1603 képfelvétel
KFL.I.3.b. Baja-Zárda (Kalocsai Iskolanővérek) 1868-1951, 269 tétel, 5280 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bajaszentistván 1869-1950, 165 tétel, 3763 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bajmok 1870-1944, 231 tétel, 2297 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bajsa 1877-1940, 76 tétel, 593 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bács 1868-1944, 142 tétel, 1384 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsalmás, 1869-1951, 307 tétel, 8997 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsalmás-Zárda (Kalocsai Iskolanővérek), 1881-1949, 99 tétel, 2847 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsbokod, 1866, 1871-1950, 214 tétel, 5336 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsborsód 1874-1951, 106 tétel, 2966 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsföldvár 1868-1944, 104 tétel, 978 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsgyulafalva 1885-1944, 180 tétel, 2806 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácskertes 1868-1944, 144 tétel, 1231 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácskossuthfalva 1872-1944, 100 tétel, 1384 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsordas 1871-1944, 23 tétel, 185 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsszentgyörgy 1925-1949, 23 tétel, 342 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsszentiván 1868-1944, 50 tétel, 417 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácstóváros 1871-1944, 191 tétel, 2251 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsújfalu 1868-1943, 85 tétel, 1019 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bácsújlak 1870-1942, 108 tétel, 1269 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bátmonostor 1870-1950, 147 tétel, 2237 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bátya 1870-1950, 210 tétel, 4169 képfelvétel
KFL.I.3.b. Békova 1937, 1 tétel, 3 képfelvétel
KFL.I.3.b. Béreg 1868-1944, 144 tétel, 1806 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bezdán 1868-1944, 39 tétel, 388 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bócsa 1910-1949, 91 tétel, 2197 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bogyán 1873-1944, 31 tétel, 357 képfelvétel
KFL.I.3.b. Bogyiszló 1890-1950, 64 tétel, 2426 képfelvétel
KFL.I.3.b. Boróc 1869-1944, 127 tétel, 1023 képfelvétel
KFL.I.3.b. Borota 1910-1947, 99 tétel, 2540 képfelvétel
Összesen: 35 sorozat (1868-1951), 4264 tétel, 73.053 képfelvétel

Emlékeztető az iratképzőről: a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye katolikus népiskoláinak központi felügyeletét 1868-tól a Főtanfelügyelőség látta el Kalocsán, a hivatal működése során a népiskolákkal folytatott levelezés iratanyagát itt kezdettől fogva településenként/intézményenként, külön sorozatokban őrizték. Összesen 157 iratsorozat gyűlt így össze, nagyrészt Bács-Bodrog-, kisebb részt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei településekről. Az iratok jelzete KFL.I.3.b., évköre 1868-1951, terjedelme 43,68 iratfolyóméter, nyelve magyar (kis mennyiségben latin és német is előfordul).

A tartalomról: a népiskolák iratanyaga gazdag forrás a helytörténet, az iskola- és oktatástörténet iránt érdeklődő kutatók számára. Találhatunk itt különféle jelentéseket tantestületi értekezletekről, vizsgákról, ünnepségekről, iskolalátogatásokról, tankötelesek iskolai mulasztásairól. További témák lehetnek: szünidők engedélyezése, vizsgaidőpontok jóváhagyása, iskolaépületek és tanítói lakások felújítása, a munkálatokhoz szükséges tervek, hatósági engedélyek beszerzése. Bőségesen olvashatunk a tanítókról: megválasztásukról, alkalmazásukról, fizetésükről és egyéb juttatásaikról, panaszaikról és fegyelmi ügyeikről. Megtalálhatók továbbá a tantervek, órarendek, tankönyvjegyzékek, a hitoktatás dokumentumai. A népiskolák hátterében fontos szerepet játszottak a fenntartói jogokat gyakorló iskolaszékek (általában a helyi plébánosok elnökletével), tájékozódhatunk a tagok megválasztásáról, az iskolaszéki ülések határozatairól, döntéseiről. A sorozatok végén az elemi népiskolák általános iskolává alakításának dokumentumai, ill. 1948-tól államosításuk iratai is megtalálhatók (a határon túli településeknél viszont a sorozatok korábban, 1944-ben befejeződnek).

Az elérhetőségről: a népiskolák iratsorozatai a KFL e-kutatásában, a Matricula-Historia-online szolgáltatásban, az érintett települések neve alatt érhetők el, a következő útvonalon:
Kotet_Volumen/Nepiskola_Schola

A 2026. március 3-án feltöltött állomány jellemzői:  21 sorozat, 2067 tétel, 31.994 képfelvétel
A KFL e-kutatás szolgáltatásában böngészhető képek száma összesen: 2.340.452
Eredményes kutatást, sikeres böngészést kívánunk!

• E-kutatás

2026. február 26-án, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán harmadik alakalommal rendezték meg az ADATNAP konferenciát, a magyarországi adatkezelő és adathasznosító szervezetek rendszeres fórumát. A gazdag program nyitó szekciójában hangzott el Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) előadása Adat- és információmenedzsment ezer éves hagyományokkal címmel.
Az előadás absztraktja: Ebben az előadásban a régi adatokat őrző levéltárosok szempontjaival és az egyházi levéltárak világával találkozhatunk. A jelenkori adatkezelésben még elsősorban jogbiztosító jellegű dokumentumok ugyanis idővel történeti adatokká válnak, s ez az átalakulás érdekes folyamat, sok szempontból vizsgálható. Hogyan lesz az adatból forrás, mi a történeti érték, hogyan alakul, változik a történeti érdeklődés?
A levéltárakban őrzött források nagyrészt még nem digitális alapon születtek, vagyis biztosítanunk kell az "átjárást", terveznünk kell az analóg történeti adatok kezelését, feltárását a digitális csatornák számára. Hogyan határozhatók meg ennek a forrásfeltárásnak az alapvető lépései, módszerei? Hogyan egyeztethetők a szakmai szempontok és a társadalmi igények ebben a folyamatban? Milyen változásokat generál a digitalizáció a kutatóforgalomban? Hogyan illeszthető ebbe a folyamatba az adatvédelem, mitől és meddig lehetnek "érzékenyek" az adatok?
A kérdésfelvetéseken túl természetesen válaszokat is keresünk, s a feladatok meghatározásán túl eredményeket, működő projekteket is igyekszünk bemutatni.
Az előadás vetített vázlatát pdf-formátumban is elérhetővé/letölthetővé tesszük honlapunkon.

• Konferencia
• Előadás

szerk. Bozók Ferenc Sch.P. és Koltai András
Piarista Rend Magyar Tartománya, Budapest, 2026
(Piarista könyvek, 4).

• 19,2 cm; 278 pp.; keménytáblás
• ISBN 978-615-5934-48-3
• Kereskedelmi forgalomban nem kapható.
   

Az antológiában magyar írók (az „írót” tágabb értelemben véve) olyan írásai olvashatók, amelyek piaristákról szólnak. Időben a legöregebbek a 18. században születtek (Göcze Ferenc SJ, Révai Miklós, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály), a legfiatalabbak pedig megérték a 21. századot (Tüskés Tibor, Gyurkovics Tibor, Jelenits István, Rónay László, Esterházy Péter). Az antológia sorrendjét azonban nem a művek keletkezésének irodalomtörténeti kronológiája határozta meg, hanem az, hogy melyik időszak piaristáira vonatkoznak. A szövegek ugyanis – még a kifejezetten fiktív történetek is – témájukból kifolyólag mindig egy-egy adott helyhez és időszakhoz köthetők. (Ezt a szövegek kezdetén és a fejlécben jeleztük is.)

A szerzők többsége diákként ismerte meg a piaristákat, és akkor szerzett élményeit öntötte irodalmi formába (mint Rákosi Viktor, Herczeg Ferenc, Krúdy Gyula, Passuth László, Szerb Antal,  vagy Ottlik Géza, a teljesség minden igénye nélkül). Voltak azonban olyanok is, akik történeti vagy egyéb érdeklődésből, másoktól halott történetek alapján választottak egy-egy piaristát írásuk (fő)szereplőjének. Kosáryné Réz Lola barokk kori paptanárokat tett regényhőssé, Kosztolányi Dezső és Németh László pedig saját kortársait.

AZ MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport szervezésében február 20-án konferenciára került sor A mindennapi élet lokális alakzatai Magyarországon 18–20. századi levéltári források tükrében címmel.

Legújabb kiadványunk, a Piarista Könyvek 4. kötete a „Szentek, leckék, iskolák” címet kapta, mert magyar írók és költők olyan írásait gyűjtötte egybe, amelyek piaristákról szólnak. Hatvan ilyen művet tartalmaz, amely lehetett volna több is, kevesebb is, de a szerkesztők, Bozók Ferenc és Koltai András ennyit láttak jónak és értékesnek. 

Elkészült intézményünk 2025-ös szakmai beszámolója, melynek szövegét honlapunkon is elérhetővé-letölthetővé tettük A Levéltár/ Tevékenység, feladatok/ Szakmai beszámolók oldalon, pdf formátumban. A beszámoló terjedelme 6 oldal, főbb pontjai a következők:

1.) Az állomány gyarapodása, mozgása, változásai
2.) Állományvédelem, restaurálás
3.) Feldolgozó munka (iratrendezés, segédletkészítés, digitalizálás)
4.) Kutató- és ügyfélszolgálat
5.) Szakmai kapcsolatok, publikációk, honlap
6.) A működés személyi- és tárgyi feltételei, pályázatok-támogatások

Az alábbiakban a Kutató- és ügyfélszolgálatra vonatkozó részt idézve adunk rövid tartalmi ízelítőt:

Jelenléti kutatás
Intézményünk 2025-ben összesen 240 munkanapon (H-P) 8-16 óra között volt nyitva, és a teljes nyitvatartási időben, általában előzetesen egyeztetett időpontokban fogadtuk kutatóinkat. Az év során személyesen 23 kutató jött el Kalocsára, ők összesen 96 esetben keresték fel a levéltárat. Közülük tíz kutató dolgozott nálunk több alkalommal, és a kutatási esetek 75%-a mindössze öt személyhez köthető, akik rendszeresen látogattak bennünket. Érdekességként jegyezzük meg, hogy jelenléti kutatóink e-kutatóként is dolgoztak, és a levéltárba azok jártak többet, akik témaválasztása jelentős mennyiségű, még nem digitalizált anyagot is érintett. Az online kutatás viszont manapság már valamennyi levéltári kutatónkra jellemző, és munkájukban alapvető segítséget jelent.

E-kutatás
Az interneten továbbra is a szokott, rendszeres érdeklődést tapasztaltuk: e-kutatás szolgáltatásunkat 715 regisztrált kutató vette igénybe, ők összesen 10.231 alkalommal használták szolgáltatásunkat, ez átlagosan, naponta 29 kutatói belépést jelentett. A látogatójegyek és az e-kutatási regisztrációk összesített száma 738, s a kutatási esetek összesített végeredménye 10.327 volt. A kutatói regisztráció-típusok megoszlása a következő: 15 napos hozzáférés 67%, 365 napos hozzáférés 17%, 90 napos hozzáférés 16%. A külföldi, határon túli regisztrációk aránya 18%, a tudományos kutató/munkatárs (ingyenes) hozzáférés 7% volt. Az előző évekhez képest megnőtt a 15 napos regisztrációk aránya, és továbbra is jelentős a külföldi forgalom, minden ötödik e-kutatónk a határon túlról keres bennünket. Az éves regisztrációk száma meghaladja a 120-at, náluk figyelemre méltó, hogy általában hosszabb távon, gyakran évtizedes távlatban kutatnak, ill. támogatnak bennünket (rendszeres, éves előfizetőinket talán nem túlzás támogatói körnek tekinteni).
2025-ben volt 15 éves levéltárunk e-kutatás szolgáltatása, az alkalomból 15 napos nyílt (ingyenes) hozzáférést biztosítottunk az online tartalomhoz az év végén, az ünnepek idején (2025. dec. 17-től 31-ig.) Az említett időszakban 358 kutató volt aktív, vagyis továbbra is nagy az igény, hogy e-kutatóink rendszeresen visszatérjenek, néhány adatnak utána nézzenek, ill. az érdeklődők személyesen, közvetlenül tájékozódhassanak a gyarapodó digitális állományról és az új kutatási lehetőségekről. A 15 napos időszakban 1.348 kutatási belépés történt (ez átlagosan, naponta 90 belépést jelentett), a megtekintett képfelvételek száma közel 370 ezer volt (vagyis ennyi „lapozás” történt forrásainkban az ünnepek idején).
A 15 éve töretlen kutatói érdeklődés az elérhető digitális tartalmak és a szolgáltatás folyamatos fejlesztésére épül, ezzel kapcsolatos teendőink, a digitalizálás és az e-kutató szolgálat tehát továbbra is meghatározó, hangsúlyos marad levéltárunk életében.

Ügyfélszolgálat
Az év során 85 alkalommal végeztünk adatkeresést kutatóink-ügyfeleink számára, és 48 szakmai partnerrel álltunk kapcsolatban (rendezvények, kiadványok, közös munkák, kutatások kapcsán). A kutató- és ügyfélszolgálat során 828 digitális képfájlt (jpg) és 110 dokumentum fájlt (pdf, docx, txt) adtunk át levéltári forrásainkról, és 30 anyakönyvi kivonatot készítettünk. Szakmai kapcsolatainknál ez a szám 633 képfájl és 271 dokumentum fájl volt. Tájékoztató- és ügyfélszolgálati munkánk során, valamint szakmai- és hivatali kapcsolataink részeként összesen több mint 1.600 e-mail levelet küldtünk, három e-mail fiókunkból.

Új levéltáros a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban

Új levéltáros a Pécsi Egyházmegyei Levéltárban