 |
Munkatársak |
Az egyházkerület története
Miután a trianoni békével Magyarország északi és északkeleti megyéi Csehszlovákiához kerültek, 1921 augusztusában a beregi, ungi és ugocsai református egyházmegyék, amelyek addig a Tiszántúli Egyházkerülethez tartoztak, önálló Kárpátaljai Református Egyház létrehozása mellett döntöttek. Ekkor a kerület 77 gyülekezettel és 65 ezer taggal rendelkezett. A csehszlovák államhatalom sokban nehezítette az egyház életét. Több iskolát államosítottak, a magyar lelkészeknek nem adták meg automatikusan az állampolgárságot, és az állam nem ismerte el az egyház vezetőségét.
A második világháború alatt, 1939 márciusában a határváltozással együtt a Kárpátaljai Református Egyház is visszakerült a Tiszántúli Egyházkerület kötelékébe, de a szovjet csapatok bevonulása (1944 októbere) után a kárpátaljai egyházak ismét egy új államba, a Szovejtunióhoz kerültek. A 100 lelkész közül 40 elhagyta szolgálati helyét, így az egyházi élet majdnem teljesen megbénult. Ráadásul 1944 novemberétől a vidékről 40 ezer férfit hurcoltak szovjet lágerekbe, majd államosították a parókiákat, egyházi iskolákat, könyvtárakat, és nyomdákat, sőt több templomot is bezártak. Egyházi struktúra, mint olyan, nem létezett. A gyülekezetek is csak külön állami engedéllyel működhettek, kapcsolatot egymással és a külvilággal nem tarthattak. Az 1970-es években Kárpátalja 81 gyülekezetében csupán 20 lelkész végzett szolgálatot. Viszont 1978-ban a 81 gyülekezet presbiterei püspököt választhattak Forgon Pál beregszászi esperes személyében.
Lényegesebb változás az 1980-as évek végén kezdődött. 1989-ben visszaadtak öt templomot, és megkezdődhetett ismét a hitoktatás. Az 1991-ben függetlenné vált Ukrajnában a hatalom képviselői szakítottak a korábbi vallásellenes gyakorlattal, és a Kárpátaljai Református Egyházkerület ettől kezdve ismét szabadon működhet. 1993-ban Nagyberegen, majd 1995-ben Nagydobronyban és Tivadarfalván is református gimnáziumok nyíltak, ahol összesen több, mint 300 diák tanul.
 |
 |
A levéltár története
A Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltára 2004 végén kezdte meg működését azzal a céllal, hogy összegyűjtse megőrizze, feldogozza és kutathatóvá tegye Kárpátalja református gyülekezeteinek iratanyagait. Emellett egy olyan egyháztörténeti kutató-központnak is szánták, ahol a kárpátaljai reformátusság múltjának minden nyomtatott és írott forrása megtalálható. Ez utóbbi megvalósulásában nyújtott komoly segítséget a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, amely nagy mennyiségű iratot, egyházkerületi vagy egyetemes nyomtatott közgyűlési jegyzőkönyveket adományozott a levéltárnak. 2005 folyamán már hat gyülekezet bízta a levéltárra iratanyagát.
2010 elején az intézmény új épületet kapott Beregszászon, az egykori Schönborn és Hunyady családok kastélyában, ahol a kommunista diktatúra alatt a Járási Pszichiátriai Osztály működött. A református egyház az 1990-es évek végén vette át, és megkezdte felújítását. A több évig tartó építkezés a Szülőföld Alap és más anyaországi források több tízmillió forint értékű támogatásával valósult meg. Az épület földszintén kapott helyett a múzeum, az emeleten pedig a levéltár és az esperesi hivatal.
Nyomtatott segédlet
- nincsen
2010.
