Honlap www.patakarchiv.hu
Cím 3950 Sárospatak, Rákóczi út 1.
Telefon 47-311-057, levéltár: 47-314-738
Fax 47-311-057
E-mail patakarchiv(contra)gmail.com
Nyitvatartás hétfő-csütörtök 8–16 óra, péntek 8–14 óra

Az egyházmegye története [ Bibliográfia ]

A levéltár története [ Segédletek | Kiadványsorozat ]

Munkatársak

A Tiszáninneni Református Egyházkerület története

A Tiszától északra élő felső-magyarországi reformátusok egyházmegyéi (borsodi, abaúji, zempléni, ungvári) már a 16. században unióban állottak egymással, sőt az 1660-as évekig a zempléni szlovák evangélikus egyházakkal is, és rendszeresen összejöveteleket tartottak (nem egyszer a tiszántúli egyházkerülettel közösen). Magukat a gönci, majd a felső-magyarországi kánonok szerint igazgatták. Az egyházmegyék esperesei jóformán püspöki jogokat gyakoroltak, és gyakran éltek is a superintendens címmel. Ezért a tiszáninneniek sokáig nem választottak maguknak valódi püspököt (superintendens). Ezt csupán 1735-ben, az előző évi bodrogkeresztúri országos konvent fölhívására és III. Károly király szintén azévi rendeletére (II. Carolina Resolutio) tették meg.

Az egyházkerületben akkoriban, a 18. század elején 410, 1780 körül 310, a 20. század elején pedig 356 anyaegyház volt. A négy egyházmegyéből 1799-ben hetet szerveztek (abaúji, tornai, gömöri, felsőborsodi, alsóborsodi, alsózempléni, ung-felsőzempléni), majd 1850-ben az utóbbit is kettéválasztották. A trianoni békét követően ezek közül 217 egyház maradt Magyarországon öt egyházmegyében (abaúji, gömör-tornai, felsőborsodi, alsóborsodi, alsózempléni), míg a többi Csehszlovákiának jutott. Az első bécsi döntés követően, 1939-től ismét majdnem teljessé vált az egyházkerület, de 1945-ben visszaállott az előbbi helyzet. A kommunista diktatúra alatt, 1952-ben az egyházkerületben négy egyházmegyét szerveztek (abaúji, borsodi, zempléni, hevesi), majd 1953-ban az utóbbit a Dunamelléki, az első hármat pedig a Tiszántúli Egyházkerülethez csatolták, amely így a „Tiszavidéki” nevet vette föl. 1957-ban azonban visszaállt a Tiszáninneni Egyházkerület négy egyházmegyéjével. (A hevesit 1962-tól egervölgyinek nevezik).

Az egyházkerület szellemi központja a sárospataki kollégium volt, ahol 1550 táján már filozófiát és teológiát is tanítottak, részben világi diákoknak, részben lelkésznek készülőknek. Különleges jelentőséget kapott az 1630-as évektől Patak birtokosának, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek és feleségének, Lorántffy Zsuzsannának támogatásával. Az ellenreformáció során, 1671-ben II. Rákóczi György özvegye, Báthori Zsófia kiűzte Patakról a tanárokat, akik diákjaik egy részével Gyulafehérvárra menekültek. Thököly Imre fölkelése alatt, 1682-től újból megkezdődött a tanítás Sárospatakon, de 1687-től Göncre, majd 1695-től Kassára kellett költöznie a kollégiumnak. Onnan tért vissza a Rákóczi-szabadságharc alatt, 1705-től ismét Sárospatakra. A magyarországi protestáns tanintézetek közül itt állítottak föl 1793-ban elsőként jogi tanszéket (amely 1923-ig állt fönn). 1857-től tanítóképző is tartozott hozzá. A kommunista diktatúra 1950 és 1952 között államosított a tanítóképzőt, a gimnáziumot, és megszüntette a teológiai akadémiát. A diktatúra elmúltával, 1990-től a gimnázium ismét a református egyház irányítása alá került, és 1991-ben az Teológiai Akadémia is újból megkezdte működését, államilag elismert hittudományi főiskolaként.

Bibliográfia

  • Zoványi Jenő, A püspöki hivatal a tiszáninneni református egyházkerületben, in Protestáns Szemle, 1911, 167-171.
  • Dienes Dénes, Tanulmányok a Tiszáninneni Református Egyházkerület történetéből, Sárospatak, 1998.
  • Dienes Dénes, A Tiszáninneni Református Egyházkerület megszüntetése és visszaállítása, in A magyarországi református egyház története 1918–1990: Tanulmányok, szerk. Barcza József–Dienes Dénes, Sárospatak, 1999 (A Sárospataki Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének kiadványai, 4), 227-239.
  • A Tiszáninneni Református Egyházkerület babiloni fogsága: Dokumentumok 1948–1957, s. a. rend. Baráth Béla, Dienes Dénes, Misák Mariann, Miskolc, 2006.

lapkezdet

A levéltár története

A Tiszáninneni Egyházkerület levéltári anyaga sokáig vándorolt a mindenkori püspökök székhelyei között, de a 18. század nagy részében már Miskolcon volt. Az addig összegyűlt iratok rendezését 1813 és 1823 között Horkay Péter végezte el, és attól kezdve a rend megtartását a levéltár felügyelője, a „secularis notarius” biztosította, míg 1890-ben a levéltárat Miskolcról Sárospatakra szállították, és ott egyesítették a kollégium levéltárával.

Utóbbi az egyházkerületi levéltárnál régebbi múltra tekinthetett vissza, de korai levéltári anyaga az ellenreformáció során, a kollégium elűzése idején szinte teljesen elveszett. Legrégebbi, 1617-tel kezdődő anyakönyve is csak 1931-ben, ajándékképpen került vissza Marosvásárhelyről Patakra. A megmaradt iratokat 1716 és 1731 között 8 osztályba sorolva rendezték. Sok irat gyűlt össze a kollégiumi diákönkományzat vezetőinél, a seniori és contrascribai archívumokban is. Miután az 1848/1849-es szabadságharcot követően az önkormányzat megszűnt, az iratokat a könyvtárban helyezték el.

Az egyesített egyházkerületi és kollégiumi levéltárat Zsoldos Benő gimnáziumi tanár rendezte, aki több mint 22 évnyi munkával a bekötetlen iratokat (85349 darab) szigorú időrendbe rakta, majd szekrény, fiók és sorszám-jelzettel látta el őket. A gyűjteményhez részletes, darabszintű katalógust (alapcímtárat), valamint több tízezer cédulát számláló mutatót is készített.

A 20. században mind a Kollégium, mind az Egyházkerület intézményeinek megfelelő korú anyaga folyamatosan a levéltárban nyert elhelyezést, továbbá oda kerültek az egyházmegyék, egyes gyülekezetek, és a miskolci református fiúgimnázium töredékes levéltárai is. A kötött anyag darabjai tárgyuknak megfelelően hozzásorolódtak a korábbiakhoz. A kötetlen anyagot már nem a Zsoldos-módszerrel dolgozták fel, hanem nagyjából eredeti irattári rendjükben maradtak. 1908/1909-ben letétként az egyházkerületi levéltárban helyezték el Sárospatak mezőváros és közbirtokosság (1567–1910, 31,80 fm) levéltárát, majd később néhány más helyi egyesület iratait, és személyi hagyatékokat is. Összesen mintegy 25 olyan kisebb-nagyobb családi levéltár került be az állományba, amely családok valamilyen kapcsolatban álltak a kollégiummal.

1958-ban a levéltár is része lett az egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek. Egyre szakszerűbben és nagyobb arányokban folyt a begyűjtés (főként az önállóságukat elvesztő gyülekezetekből), az iratrendezés és a segédetek készítése. E munkák gyümölcse a rendszerváltást követő években érett be, amikor a Tudományos Gyűjtemények más részlegeihez hasonlóan a levéltárban is „felpezsdült” az élet, és többszörösére nőtt a kutatási esetek száma. 1999-től restaurátorműhely is működik a Kollégium falai között, amely a levéltárban elvégzendő iratvédelmi munkálatokat is ellátja.

A levéltárra vonatkozó szakirodalom

  • Gulyás József, Zsoldos Benő emlékezete, in Sárospataki Református Főiskola Évkönyve 1(1922).
  • Gulyás József, Az alsózempléni református egyházmegye levéltára, in Egyháztörténet 2(1944), 355-357.
  • Román János, A Tiszavidéki Református Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteményének Levéltára, in Levéltári Híradó (6)1956): 1, 113-118.
  • Román János, A tornai egyházmegyei levéltár, in Egyháztörténet 2(1959), 76-79.
  • Bendefy László, A Vay család golopi levéltára a sárospataki református levéltárban, in Levéltári Szemle 19(1969), 290-326.
  • Kiss Gyula, A Tiszáninneni Református Egyházkerületi Levéltár fondjegyzéke, in A magyarországi református egyház levéltári anyagának fondjegyzéke, szerk. Ladányi Sándor, Bp., 1976 (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei, I), 161-208.
  • Szentimrei Mihály, A Kollégium tudományos gyűjteményei, in A Sárospataki Református Kollégium : Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára, Budapest, 1981, 275-299.
  • Hörcsik Richárd, A protestáns kollégiumok gazdaságtörténeti értékű iratai, in Levéltári Szemle 32(1982):2-3, 323-327.
  • Hörcsik Richárd, A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531–1966), in Borsodi Levéltári Évkönyv 5(1985), 409-480.
  • Dóka Klára, Protestáns egyházi levéltárak térképeinek katalógusa, I-II, Bp., 1989 (Magyarországi egyházi levéltárak térképeinek katalógusa, 2-3), II, 9-30.
  • Dienes Dénes–György Kosztik Gábor, A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Levéltárának fond- és állagjegyzéke, 1294–1990, Sárospatak, 1996.
  • Dienes Dénes, A Sárospataki Református Kollégium levéltára, in Magyar egyetemi és főiskolai levéltárak fond- és állagjegyzékei I : Egyetemi szaklevéltárak, katonai felsőoktatási intézmények, egyházi felsőoktatási intézmények, in Die Bestände der Archive der ungarischen Universitäten, I: Universitätsarchive, die Archive der militärischen Hochschulen und Universitäten, die Archive der kirchlichen Hochschulen und Universitäten, szerk. Heilauf Zsuzsanna, Kiss József Mihály, Szögi László, Budapest, 1997, 207-210.
  • Szentimrei Mihály, A Sárospataki Református kollégium Tudományos Gyűjteményei, in A magyarországi református egyház története 1918–1990: Tanulmányok, szerk. Barcza József–Dienes Dénes, Sárospatak, 1999 (A Sárospataki Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének kiadványai, 4), 240-252.
  • Zsoldos Benő, Egyházközségi dokumentumok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában, s. a. rend. György Kosztik Gábor–Misák Marianna, Sárospatak, 2000 (Acta Patakina, 2).
  • Egyházközségek iratai a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában, szerk. Kovács-Hajdu Anita–Szentimrei Márk, Sárospatak, 2003 (Acta Patakina, 11).

Acta Patakina

  1. Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában, 1607-1710, s. a. rend. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, Sárospatak, 1999.
  2. Zsoldos Benő, Egyházközségi dokumentumok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában, s. a. rend. György Kosztik Gábor–Misák Marianna, Sárospatak, 2000.
  3. Adaléktár: Dokumentumok a Sárospataki Református Kollégium Adattárában, s. a. rend. és szerk. Deák Istvánné, Laczkó Gabriella, Misák Marianna, Sárospatak, 2000. – A kézirat-gyűjtemény lajstroma és mutatója.
  4. Dienes Dénes, Minthogy immár schola mestert tartanak: Református iskolák Felső-Magyarországon, 1596-1672, Sárospatak, 2000.
  5. Pocsainé Eperjesi Eszter, Palágyi Deák Geyza, 1871–1931, Sárospatak, 2001.
  6. Misák Marianna., Reformáció és nőnevelés: Adatok a leányok oktatásának 17. századi történetéhez, különös tekintettel Felső-Magyarországra, Sárospatak, 2001.
  7. Czegle Imre, A sajtó (periodika) zsengéi: Röplapok, újságlapok, röpiratok, 1503-1730 a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtárában, Sárospatak, 2001.
  8. Isten Anyaszentegyházának emlékezetire: Református egyházlátogatás a Borsod-Gömör-Kishonti egyházmegyében, 1753-1759, 1764, s. a. rend. Dienes Dénes, Sárospatak, 2001.
  9. Megkívántatik a rectorban, hogy légyen kevélység nélkül való: A Sárospataki Református Kollégium partikulái, 1773-1826, s. a. rend. Dienes Dénes, Sárospatak, 2001.
  10. Bilkay Ruth– Laczkó Gabriella, Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban, 1945–1951, Sárospatak, 2002.
  11. Egyházközségek iratai a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában, szerk. Kovács-Hajdu Anita–Szentimrei Márk, Sárospatak, 2003.
  12. A Zempléni Református Egyházmegye összeírása, 1782, s. a. rend. Dienes Dénes, Sárospatak, 2003.
  13. A tanító dicsértetik hallgatóitól mindenekben: Református egyházlátogatás a Borsod-Gömör-Kishonti Egyházmegyében, 1665, 1668, 1669, s. a. rend. Dienes Dénes–Misák Marianna–Pál Katalin, Sárospatak, 2003.
  14. A Rákóczi-család a Sárospataki Református Kollégiumban őrzött dokumentumok tükrében, szerk. Dienes Dénes, s. a. rend. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, 2. bőv., részben átd. kiad, Sárospatak, 2003.
  15. Liturgia Sacrae Coenae az az Ur vacsorajanak ki-osztasaban-való rend és cselekedet, s. a. rend., Fekete Csaba, Sárospatak, 2003.
  16. „Mennyei Parnasszus”: Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei, s. a. rend. Nagy Júlia, Sárospatak, 2004.
  17. Bilkay Ruth– Laczkó Gabriella, Faluszemináriumi kéziratok a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Adattárában, Sárospatak, 2005.
  18. Liturgia Claudiopolitana : a református istentiszteletek rendje Kolozsvárott 1670 táján, s. a. rend., Fekete Csaba, Debrecen, 2005 (A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Liturgiai Kutatóintézetének kiadványai, 1; Nyelvi és művelődéstörténeti adattár, 9.
  19. Kazinczy Ferenc könyvtári gyűjteménye Sárospatakon, s. a. rend. Kiss Endre József–Kováts Dániel, Sárospatak, 2006.
  20. Losonczi András, Szárnyaidnak árnyékában: Könyörgések a 17. századból, s. a. rend. Dienes Dénes, Sárospatak, 2006.
  21. Zempléni vizitációk 1629-1671 (Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései), s. a. rend. Dienes Dénes, Sárospatak, 2008.

2008. lapkezdet