Hírolvasó

A közelmúltban jelent meg Nebojszki László: Alsó-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859-60-ból (1-2.) című munkája, az Argumentum Kiadó - Országos Széchényi Könyvtár gondozásában. A kiadvány-sorozat újabb köteteiről a Bajai Honpolgár 2026. július-augusztusi számában jelent meg Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) könyvismertetője, a szöveget honlapunkon is közöljük, és egyben jó szívvel ajánljuk az egész sorozatot kutatóink, ill. a bácskai helytörténet iránt érdeklődők figyelmébe!

"Nem először esik szó a Bajai Honpolgárban a bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírásairól, melyek Nebojszki László évtizedes munkájának köszönhetően jelentek/jelennek meg (és remélhetőleg fognak még megjelenni). Felső-Bácska anyaga 2017-ben, Közép-Bácska 2021-ben, az Alsó-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859-60-ból című rész pedig a közelmúltban látott napvilágot az Argumentum Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában, közel kétezer oldalon (!), két vaskos kötetben. Az elsőben a német nyelvű forrás átiratát, a másodikban magyar fordítását találjuk.
Miért különleges ez a forrás? Készíttetője az 1848-49-es szabadságharc leverése után, a bécsi igazgatás alatt létrehozott Szerb Vajdaság és Temesi Bánság, a szövegek írói viszont a helyi értelmiség képviselői (jegyzők, papok, orvosok, tanítók) voltak. Helyzetleírásaik egységes, az élet számos területére kiterjedő, tudományos igényű kérdések-szempontok alapján készültek, s ez az összegző igény már önmagában is jelzi, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Különféle népesség- és adóösszeírások, adatgyűjtések korábban is előfordultak, de ez alkalommal egy több mint húsz oldalas útmutató (részletes magyarázatokkal ellátott kérdőív) alapján kellett válaszokat adniuk, s a helyi elit képviselői pedig képességeikhez, lehetőségeikhez mérten igyekeztek megfelelni. Nem voltak könnyű helyzetben, sokszor rendes eszközeik sem voltak pl. az időjárási viszonyok, hőmérséklet/légnyomás/csapadék stb. rendszeres és pontos méréséhez. A központi, temesvári adminisztráció dicséretére szóljon: sikeresen „bevasalták” a kért leírásokat, de a politikai események hamarosan felülírták a kormányzóság szándékait, a jelentések beérkezése után nem sokkal ui. megszűnt ez a szervezet, és 1861-től a Magyarországhoz visszacsatolt területeken helyreállt a korábbi, vármegyei közigazgatás.
Így történt, hogy ez a Temesváron begyűjtött, német nyelvű iratanyag a kormányzóság megszűnése után alig néhány évtizeden belül tudományos-történeti forrássá válhatott. Elősegítette ezt a folyamatot, hogy közben nagyot lendült a történelem kereke, az 1867-es kiegyezés utáni évtizedekben sokat változott, polgárosult a vidék, s a század végéről visszatekintve megállapítható, hogy valóban szerencsés időpontban, fordulóponton készültek az említett jelentések. Felidézik a régi, feudális kori Bácska településeinek életét-világát, de a polgárosulás hajnalának új igényei (pl. oktatás, gazdaság fejlesztése), és az ezzel kapcsolatos nehézségek is megtalálhatók bennük. Olvasásuknak már a 19. század végén is „íze volt”, s ez az íz a távolság növekedésével csak még különlegesebbé vált."

A könyvismertető teljes szövege itt tölthető le pdf formátumban:
19. századi településleírások immár harmadszor. Nebojszki László: Alsó-bácskai települések néprajzi-helyrajzi leírása 1859-60-ból (1-2.)

A Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) a 2026. évi váci vándorgyűlése keretében tartotta meg tisztújító közgyűlését. A megújult héttagú Intézőbizottság (IB) tagja lett Dénesi Tamást, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója.

 A MELTE IB július 13-án tartotta második ülését, ahol az egyesület elnökévé Szatmári Juditot, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárának vezetőjét, az egyeseület titkárának pedig Dénesi Tamást választották.

Megtisztelő szakmai elismerés, gratulálunk! 

A Pécsi Egyházmegyei Levéltár számára savmentes dobozok, fényképek tárolására alkalmas tárolóeszközök beszerzése

Pályázati azonosító: 505111/04902

A Pécsi Egyházmegyei Levéltár több mint 10 000 fényképet tartalmazó fotógyűjteménnyel rendelkezik a 19. század utolsó harmadától. Ezek egy része kiemelt, különgyűjteményként kezelt gyűjteménytest (PEL VI. 2.), másik része pedig személyi hagyatékokban (pl. Bezedeki Márton, Gosztonyi Gyula, Petrovich Ede, Szentkirályi István, Szőnyi Ottó) és a plébániai levéltárakban található. A gyűjtemény kivételes, egyedi és pótolhatatlan képek kollekciója, amely az egyházmegye püspökeiről, kanonokjairól, papjairól, a hívekről, egyes helyszíneiről, eseményeiről ad képet a különböző történeti korszakokból.

2026. július 6-8. között, Vácott rendezte éves vándorgyűlését és szakmai konferenciáját a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) és az Egyházi Muzeológusok Egyesülete (EME). A három napos rendezvény második napján, július 7-én, az Egyházi levéltárak és a közművelődés című szekcióban hangzott el Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) előadása "Mindent bele!?" 15 év közművelődési erőfeszítéseiről 20 percben című előadása, melynek vetített vázlatát elérhetővé tesszük honlapunkon.
Képek a MELTE honlapján: Véget ért az EME és a MELTE közös vándorgyűlése

Levéltárunk munkatársai 2026. július 6. és július 8. (hétfő-szerda) között Vácon, a MELTE 2026. évi vándorgyűlésén és szakmai konferenciáján vesznek részt. A jelzett időben intézményünk zárva tart, Kalocsán a kutató- és ügyfélszolgálat szünetel, de az online e-kutatás szolgáltatás természetesen a szokott módon, változatlanul működik.

2026. június 30-án Budapesten, az ELTE BTK Folklore Tanszékén tartották Kothencz Kelemen: Etnikai és vallási viszonyok a bácskai többnemzetiségű településeken a dualizmus korában című PhD doktori disszertációjának műhelyvitáját. A disszertáció tíz Észak-bácskai településre fókuszál, a kutatás alapvetően az KFL forrásaira épül, nyilvános védése ősszel várható. A műhelyvitán Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) felkért opponensként vett részt.

A közelmúltban jelent meg a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2026. évi 1-2. száma, és benne Lakatos Adél levéltáros (KFL) tanulmánya Csillag Margit ötvösművész (1908-1967 körül) címmel. A rövid művész-életrajzot családkutatások ihlették, szomorú tanulsága, hogy a második világháború pusztítása, Budapest ostroma után milyen nehéz volt az újrakezdés. Csillag Margit ekkor otthonát, családját és műhelyét is elvesztette, és többé nem tudott ötvösként dolgozni.
A tanulmány szövegét honlapunkon is elérhetővé tesszük.

Június 18-án a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Konferencia- és kiállítótermében került sor Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát Legányi Norbert főapátról szóló könyvének bemutatójára. „Az én feladatom az, hogy átvezessem a rendet a Vörös-tengeren” – Legányi Norbert pannonhalmi főapát küzdelme a kommunista államhatalommal (1958–1969) című kötetről Zombori István címzetes főiskolai tanár, a Magyar Egyháztörténeti Vázlatok felelős szerkesztője beszélt.