Egyházi levéltárak hírei

Az országgyűlés az 1849-es tavaszi hadjárat következtében, április 14-én a debreceni református nagytemplomban kinyilvánította Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. Egy hónap múlva Gyapay Dénes helyettes kormánybiztos a főapátság számára készített új pecsétnyomót adott át Rimely Mihály főapátnak. Erre az ún. „Kossuth-címert” vésték, a címerpajzsra a korona helyett babérkoszorút helyeztek – utalva a trónfosztásra és az államforma nyitott kérdésére. Körirata: Sz. Mártoni fő apátság pecsétje 1849.

2025. március 21-én (pénteken), délután 16 órai kezdettel két 2024-ben megjelent könyv bemutatására kerül sor, a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történetével kapcsolatban.
Helyszín: Astriceum Érseki Múzeum (6300 Kalocsa, Szentháromság tér 2-3.)
Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek köszöntője után
A kalocsai érsekség évszázadai (CST I/4.) c. tanulmánykötetet (szerk. KANÁSZ VIKTOR – SÁGI GYÖRGY, Budapest 2024)
bemutatja: Dr. Jávor Miklós történész
A Kalocsai Főegyházmegye plébániáinak jelentése a II. Vatikáni Zsinat utáni liturgikus reformok végrehajtásáról (1967) c. forráskiadványt (szerk. KISS GÁBOR – LAKATOS ANDOR, Kalocsa 2024)
bemutatja: Ft.Szakály József c. prépost, esperes-plébános, Topolya
A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Könyvbemutató plakát letöltése pdf formátumban itt lehetséges.

• Publikáció
• Esemény

Születésének 200. évfordulója alkalmából cikk jelent meg a Bajai Honpolgár 2025. márciusi számában Latinovics Gábor (1825-1897) c. püspök, kanonok, néhai bajai plébánosról. Latinovics országgyűlési képviselőként közéleti szereplő is volt, Baján főként a kalocsai iskolanővérek bajai zárdai tanodája (ma Szent László ÁMK) egyik alapítójaként, szervezőjeként ismerik a nevét.
Latinovics Gábor (1825-1897) címzetes püspök, kalocsai kanonok életrajza (a Bajai Honpolgárban megjelent cikk szövege)
Latinovics Gábor (1825-1897) címzetes püspök, kalocsai kanonok életrajza (egy 2015-ös bajai konferenciára írt tanulmány szövege a KFL honlapján)

• Publikáció

A Veszprémi Érsekség és a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár 2025. március 24-én konferenciát rendez Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna emlékére a Veszprémi Érseki Főiskolán 14 órától kezdődően. A rendezvény fővédnöke Dr. Udvardy György érsek.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, az érdeklődők március 20-ig jelezhetik részvételüket az előbbi linken.

A konferencia programja a következő (letölthető PDF formátumban): :

• 13.30 Regisztráció
• 14.00 Köszöntők (Dr. Udvardy György érsek)

I. szekció

• 14.20. Szakács Péter atya plébános: Bódi Mária Magdolna, a hívő munkáslány
• 14.40 Csernai Balázs atya: Magdi és a Magvető
• 15.00 Nagy Veronika (Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény): Szakrális helyek Bódi Mária Magdolna életében
• 15.20 Varga Tibor László (Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár): Szeletek Magdi életéből

15.40 Szünet

II. szekció

• 16.00 Gianone András (Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium): Bódi Mária Magdolna és az Actio Catholica
• 16.20 Tengely Adrienn (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem): Bódi Mária Magdolna és A Dolgozó Nő
• 16.40 Horváth Gergely Krisztián (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet): Egy hadiüzem vidéki miliőben. Bódi Magdi személye Fűzfő és Litér társadalmában

17.00 Zárszó

17.15 Könyvbemutató: Érsekségi Ékességek II.

Március 7-én Asztrik főapát úr vezetésével bencések és világi kollégák (köztük levéltárunk munkatársai) meglátogatták az abasári Bolt-tetőn feltárt középkori épületmaradványokat. Az egykor Aba Sámuel királyunk temetkezési helyéül szolgáló bencés apátság romjait és a feltárás eredményeit régészek mutatták be számunkra: Feld István, Csornay Boldizsár, Ringer István és Horváth Ciprián.

"Egy katolikus főpapnak kijáró végtisztesség. Kunszt József kalocsai érsek halála, temetése és gyászszertartása a korabeli források tükrében" címmel jelent meg Kőfalviné Ónodi Márta írása a Múltbanéző 19. számában (Az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának elektronikus folyóiratában). A tanulmány a korabeli forrásokat idézve, részletesen mutatja be a Kunszt érsek halálához köthető eseményeket 1866 elején-tavaszán, melyek hangsúlyos szereplői voltak az érsek által Kalocsán letelepített szerzetesek, a jezsuiták és az iskolanővérek.
A szerző a Bács-Kiskun Vármegyei Levéltár főlevéltárosa, a Kiskunfélegyházi részleg vezetője. Itt őrzik a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata iratanyagának jelentős részét (mely a 20. század közepén, az államosítások és a szerzetesrendek feloszlatása alkalmával került közlevéltárba), de a nővérekkel kapcsolatban természetesen Kalocsán, a Főegyházmegyei Levéltárban és a Főszékesegyházi Könyvtárban is találhatók források. A több helyütt őrzött emlékek használatát, a szakmai együttműködést ma már jelentősen megkönnyítik a technikai lehetőségek. Dr. Kőfalviné Dr. Ónodi Márta rendszeres e-kutatónk, digitalizált változatban a távolból is hozzáfér forrásainkhoz, és rendszeresen segít nekünk, ha Kiskunfélegyházán őrzött anyagok használatára van szükségünk, a témában gyakran "közös kutatószolgálatot" valósítunk meg, amikor egy-egy érdeklődőt útbaigazítunk.

A szerzőnek két további tanulmánya is megjelent a Múltbanéző 19. századi számában, melyek online kutatási szolgáltatásunk használatával készültek, és az iskolanővérekhez is kapcsolódnak:
A kecskeméti Tassy család és és a Kiskunfélegyházi lányoktatás
Egy 1890-ben Kiskunfélegyházán megrendezni kívánt 25 éves osztálytalálkozó margójára

Egy korábbi kapcsolódó hír honlapunkon:
Hiánypótló mű jelent meg a Kalocsai Iskolanővérek történetéről (2023.05.11.)
 

• Publikáció

A Királyok, szentek, monostorok címet viselő multidiszciplináris kutatási program keretében 2021–2023 között régészeti kutatás zajlott Tihanyban, Bakonybélben és Pannonhalmán. A munkálatok a szerzetesközösségek elöljáróinak támogatásával folytak.

 Hogyan lehetségesek régészeti munkák és történeti kutatások egy működő szakrális térben? Mit jelent a tudomány művelői és az aktív bencés közösség számára egy ilyen típusú tudományos együttműködés? Miként gondolkodhatunk a hely értékéről és jelentőségéről lokális és spirituális értelemben?

Within the framework of the multidisciplinary research programme entitled “Kings, Saints, Monasteries”, archaeological research was conducted in Tihany, Bakonybél and Pannonhalma between 2021 and 2023. The work was in progress under the auspices of the superiors of the monastic communities.

2025. március 1-jén megkezdődött levéltárunk e-kutatás szolgáltatásának költözése, ettől a naptól az új kutatói regisztrációk a matricula.hu oldalon (a magyarországi egyházi levéltárak közös e-kutatás felületén) végezhetők el, az újabb kutatói-felhasználói fiókok itt fognak működni. (Segítség a matricula.hu használatához.)
Azok a kutatóink, akik 2025. március 1-ét megelőzően, a KFL honlapján regisztráltak, változatlanul az archivum.asztrik.hu webhelyen tudnak belépni-kutatni, de amint lejár felhasználói fiókjuk érvényessége, újabb időszakra már csak a matricula.hu felületén lehet majd regisztrálni.
A változás az e-kutatás szolgáltatás tartalmát, szerkezetét, használatának módját és lehetőségeit egyelőre nem érinti, pusztán annak környezete változik.
A matricula.hu felületén több egyházi levéltár online tartalomszolgáltatása is elérhető. Regisztrálni itt csak egyetlen alkalommal szükséges, ezt követően az egyes levéltárak szolgáltatásai a megfelelő előfizetésekkel érhetők el.
A matricula.hu használatához részletes tájékoztató anyagot is készítettünk, ez honlapunk Regisztráció, előfizetés, kutatás - gyakorlati tudnivalók c. oldalán található.
Kérjük e-kutatóink megértését és türelmét, bízunk benne, hogy a matricula.hu folyamatosan épülő, közös adatbázisai a jövőben jelentős módon segítik majd a tájékozódást, és így egyre hatékonyabbá válhat az egyházi levéltárak egy webhelyen történő kutatása.

• E-kutatás
• Technikai információ