Hírolvasó

Mostantól a matricula.hu felületén, a magyarországi egyházi levéltárak közös e-kutatási platformján teljes egészében elérhető a kecskeméti piarista gimnázium anyakönyveinek és érettségi törzskönyveinek sorozata a 18. század első felétől 1948-ig.

A pozsonyi székhelyű Pátria Rádió szerkesztője, Ürge Tamás járt levéltárunkban. A Nyugaton a helyzet című műsor számára beszélgetést rögzített a Pannonhalmán található, Felvidékkel kapcsolatos kéziratos dokumentumokról. A március 16-án sugárzott adás itt hallgatható meg.

A Veszprémi Érsekség és a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár 2024. április 12-én konferenciát rendez Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna emlékére a Veszprémi Érseki Főiskolán 14 órától kezdődően. A rendezvény fővédnökei Dr. Márfi Gyula emeritus érsek és Dr. Udvardy György érsek.

A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, az érdeklődők április 5-ig jelezhetik részvételüket az előbbi linken. A REGISZTRÁCIÓ LEZÁRULT!

A konferencia programja a következő (letölthető PDF formátumban):

13.30. Regisztráció

14.00. Köszöntők:
   Dr. Udvardy György érsek
   Dr. Márfi Gyula em. érsek

I. szekció
14.30. Karlinszky Balázs (Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár): Rott Nándor püspök rétegpasztorációs programjának hatása Magdi életére
14.50. Varga Tibor László (Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár): Lelkiatyák – Androsits István, Oross István, és Temesi József SJ életútjai
15.10. Kovács Gergely (Magyarországi Mindszenty Alapítvány): Mindszenty József veszprémi püspök szerepe a Bódi-ügy elindításában és az előzetes eljárás (1947–1950) anyagának jelentősége a mostani eljárásban

15.30. Szünet

II. szekció
15.50. Soós Viktor Attila (Nemzeti Emlékezet Bizottsága): Bánáss és Badalik püspökök szerepe a kanonizációs eljárásban (1945–1949, 1949–1957)
16.10. Marinelli, Cristiana: Vatikáni források Bódi Mária Magdolna boldoggá és szentté avatási eljárásához (olasz nyelven)
16.30. Kálmán Peregrin OFM: A vértanúság eszménye és vizsgálata Isten Szolgája P. Hajnal Zénó OFM esetében – kanonizációs eljárás az egykori Veszprémi Egyházmegye területéről

16.50. Szünet

III. szekció
17.10. Tóth Krisztina (Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltség): Bódi Mária Magdolna szentéletű kortársai
17.30. Bojtos Anita (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum): Történészi munka a kanonizációs eljárásokban és a műfaj elméleti és gyakorlati sajátosságai
17.50. Nagy Brigitta (Magyarországi Mindszenty Alapítvány): Isten Szolgálója vértanúságának és égi közbenjárásának híre és személyes tapasztalásai
18.10. Zárszó

On the corner of a parliamentary publication of 1848, pressed in sealing-wax, a sample of the cocharda nationalis was preserved, as it was called then: national cockade (tarajka; “crestlet”).
The cockade of tricolour was spread all over Europe by the French revolution. At the outset, the trimmings of a hat made of cock-feathers (coq=cock) were called this way, later the pleated ribbon trimmings were also referred to this way.

Egy 1848-as országgyűlési kiadvány sarkán, pecsétviaszba nyomva őrződött meg a cocharda nationalis, vagy ahogy akkor hívták: nemzeti tarajka.

A francia forradalom terjesztette el a trikolórból készített kokárdát Európában. Eleinte a kakastollakból (coq=kakas) készült kalapdíszt hívták így, később már a redőzött szalagdíszekre is ezt az elnevezést használták.

A kecskeméti Helytörténeti-, családkutató és fotódigitalizációs műhely rendezvényén, 2024. március 7-én hangzott el Lakatos Andor levéltárvezető (KFL) előadása Kutatási lehetőségek az egyházi levéltárakban címmel.
A négy hónapja alakult műhely tagjai kéthetente gyűlnek össze, tevékenységükben a családkutatás és a helytörténet is hangsúlyos. Ez alkalommal az egyházi levéltárak forrásainak feltárásáról, és az online kutatói szolgáltatásokról tájékozódhattak a résztevők.
A csoport tevékenységét a Cédrusnet Kecskemét Program, és a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE) is támogatja, rendezvényeiket a Széchelyi István közösségi házban tartják, a rögzített előadások felvételei elérhetők a CédrusNet Kecskemét honlapján.

• Előadás
• E-kutatás

A budapesti Nemzeti Színház új felfogásban, Berettyán Nándor rendezésében, Rátóti Zoltán főszereplésével állította színpadra Sík Sándor piarista „István király" című színművét. Ehhez kapcsolódóan, a hivatalos bemutató előtti napon, 2024. március 1-én egy kiállítás is nyílt, amely március 20-ig volt látható.

Ez idő alatt nyitva tartó kiállításaink:

• A kulcsra zárt szoba titkai. Muraközy János élete és festészete
• Fuxreiter Ásványgyűjtemény: A Természet harmadik országa
• Tanulmányi raktár
• Tomcsányiné Szemere Sarolta: A mennyezet virágai című kiállítása

2020-ban nyílt meg a főapátság sörfőzdéje, azonban a pannonhalmi bencések évszázadok óta aktív alakítói a magyarországi sörkultúrának. Levéltárunkban a sörkészítésre vonatkozó első dokumentumok a 11–12. századból maradtak fenn. A Babik Edit által a pannonhalmi sörfőzés múltjáról és jelenéről készített podcastban levéltárunk igazgatója mesél a tradíciókról.

A budapesti Nemzeti Színház 2024. március 2-án, 85 év után ismét bemutatja Sík Sándor István király című drámáját. Ennek kapcsán arra keressük a választ: hogyan válhatott ez az ógörög mintákat követő tragédia a piarista költő legnépszerűbb színpadi művévé? És hogyan néztek ki a Sík Sándor által megszólaltatott keresztény és pogány magyarok az 1930-as évek színpadjain?