 |
|
A monostor története
A Boldogasszony Háza monostor közösségének élete 1955-ben, a legteljesebb egyházüldözés időszakában kezdődött meg titokban Budapesten. Tímár Ágnes szerzetesnővérhez olyan fiatal lányok csatlakoztak, akik szerzetesi hivatásuknak megfelelő közösségben akartak élni. Ezért a közösség több tagját, valamint lelkivezetőjét, Lénárd Ödön piaristát 1961-ben és 1966-ban is letartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. A közösség élete azonban nem szakadt meg. Tagjai gyakran töltötték együtt az ünnepeket egy börzsönyligeti hétvégi házban, majd 1970-ben vásárolták meg Kismaros mellett az első telket azok közül, amelyeken most az apátsági épületek vannak. 1982–1984 között épült föl az a családi ház jellegű első épület, amelyben a liturgia méltó végzésére alkalmas kápolna is helyet kapott. A szerzetesközösség életének egyházjogi rendezésére csak az 1980-as évek végén nyílt lehetőség, az általános politikai helyzet megváltozásával. Zakar Polikárp, a ciszterci rend akkori generális apátja 1987-ben egyházjogilag megalapította a monostort és mint perjelséget inkorporálta a rendbe. 1993-ban a monostort a generális szinódus apátsági rangra emelte, 1996-tól pedig a rend Zirci Kongregációjának tagja lett. Eközben, 1991 és 1999 között épült föl Kismaroson a monostor új épülete és a hozzá tartozó nyilvános templom, ahol a nővérek istendicséretközpontú monasztikus életformát élnek.
Bibliográfia
- [Tímár Mónika], Mónika naplója: Egy szerzetesközösség élete az üldöztetés éveiben, s. a. rend. Tímár Ágnes, Budapest, 1990.
 |
 |
| A monostor levéltára belülről | Az apátsági templom felszentelését tanúsító okirat, 1999 |
A levéltár története
A Boldogasszony Háza Monostor levéltára csak néhány évtizedre tekint vissza. 1990-ig csupán rejtetten lehetett gondoskodni az iratok megőrzéséről. Rendezésük 1998-ban, a monostor felépülte után kezdődött meg, miután elkészült a levéltári helyiség, illetve annak berendezése is. Iktatókönyv használata, az iratoknak egyfajta visszakereshető, kezelhető rendszerben való tárolása stb. 1990 előtt, azaz a rendszerváltozás előtt nem volt lehetséges. A levéltár a nővérek teológiai munkásságával kapcsolatos kéziratokat, fordításokat, francia és német nyelvű levelezéseket is tartalmaz. A feldolgozás nagy munkát jelent még egy ilyen viszonylag rövid múltra visszatekintő, kicsi szerzetesi levéltárban is.
2004.
