Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Levéltára

Honlap http://leveltar.jezsuita.hu Cím 1085 Budapest, Mária u. 25. (személyes látogatás esetén: Horánszky u. 20.) Telefon 1/327-4059 Fax 1/327-4056 E-mail leveltar(contra)jezsuita.hu Nyitvatartás előzetes megbeszélés alapján A rendtartomány története [ Bibliográfia | Kiadványsorozat] A levéltár története [ Segédletek ] Munkatársak

A rendtartomány története

A jezsuita rend 1561-ben telepedett meg Magyarországon, amikor Oláh Miklós érsek Nagyszombatban kollégiumot alapított számukra. Ezt követően a nehézségek ellenére is dinamikusan fejlődött a rend a három részre szakadt ország minden területén. Erdélyben Kolozsmonostoron nyitottak a jezsuiták először iskolát 1579-ben. A török hódoltságban is több állandó missziót tartottak fönn, a legjelentősebbeket Pécsett 1612-től és Gyöngyösön 1634-től. A királyi Magyarországon szívós térítő munkájukkal számos főrendet, valamint birtokaik lakosságát vezették vissza a katolikus egyházba. Ugyanakkor Káldy György (1573–1634) szentírásfordítása a magyar irodalmi nyelvre volt nagy hatással. A rend legnagyobb hatású magyar tagja, az esztergomi érsekké kinevezett Pázmány Péter (1570–1637) támogatásával nagyszombati kollégiumuk 1635-ben egyetemi szintre emelkedett. 1700-ban emellett már 9 kollégium, 13 rendház és 18 missziós állomás működött Magyarországon összesen 423 jezsuitával, akik a közös Provincia Austriae-hoz tartoztak. A rend 18. századi virágkora 1773-ban hirtelen ért véget, amikor XIV. Kelemen pápa az európai nagyhatalmak politikai nyomására feloszlatta a rendet. A feloszlatáskor Magyarország területén 36 gimnázium, 15 kollégium, 19 rendház és 10 missziós állomás létezett, ahol 838 jezsuita tevékenykedett. Emellett mintegy 70 magyar misszionárius a dél-amerikai redukciókban dolgozott.

A jezsuita rend magyarországi újrakezdése 1853-ban történt meg. Ekkor Nagyszombatban nyílt noviciátus. Ezt követően 1854-ben Pozsonyban filozófiai tanulmányi házat létesítettek, majd 1858-ban Szatmáron egy konviktus, 1860-ban pedig Kalocsán a gimnázium és a konviktus vezetését vették át. 1858-ban a rend királyi adományként megkapta a nagykapornaki apátság birtokát is. 1871-től a rendtartomány hivatalos neve „Osztrák-Magyar Provincia” lett, majd 1909-ben végre létrejött a magyar jezsuiták önálló tartománya, amelyhez akkor két kollégium, egy noviciátus és három rendház tartozott, összesen 182 jezsuitával. Budapesten a jezsuiták 1886-ban települtek meg újra. 1912-ben létesítették a Horánszky utcai Kongregációs Otthont, ami a rend világi műveinek adott otthont. Itt működtek a Bíró Ferenc (1869–1939) által alapított A Szív és a Bangha Béla (1880–1940) által szerkesztett Magyar Kultúra folyóiratok szerkesztőségei. 1922-ben Szarvas Miklós (1890–1965) a kínai misszióba indult, amelynek eredményeképpen 1936-tól a rendtartomány Tamingban saját missziós állomást tartott fönn. 1928-ban nyílt meg a budai Manréza, ahol a noviciátus mellett egy lelkigyakorlatos ház is helyett kapott.

1950-ben a jezsuiták működését is betiltotta a kommunista államhatalom, a 250 jezsuita közül 77-en közel 240 évet töltöttek börtönben. Mások (köztük a növendékek többsége) külföldre menekültek, ahol a missziókban és a külföldi magyarság lelkipászori ellátásában dolgoztak. 1989-ben újból engedélyezték a jezsuita rend működését, ekkor visszatértek a jezsuiták a kispesti, hódmezővásárhelyi, szegedi rendházakba és templomokba. 1993-ban megnyitotta kapuit a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, az egykori budai Manréza helyett pedig Dobogókőn nyílt új lelkigyakorlatos központ.

Bibliográfia

• Polgár László, Bibliographia de historia Societatis Iesu in regnis olim corona hungarica unitis (1560-1773), Roma, 1957.
• Monumenta antiquae Hungariae [1550-1600], I-IV, ed. Ladislaus Lukács SI, Roma, 1969-1987 (Monumenta historica Societatis Iesu, 101, 112, 121, 131).
• Jezsuita okmánytár, I/1-2: Erdélyt és Magyarországot érintő iratok 1601-1606, s. a. rend. Balázs Mihály, Szeged, 1995 (Adattár 16-18. századi szellemi mozgalmaink történetéhez , 34).
• Socherus [Socher], Antonius, Historia Provinciae Austriae Societatis Jesu, Pars I: ab exordio Societatis ejusdem ad annum 1590, Viennae, 1740.
• Velics László, Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából, I-III, Budapest, 1912-1914.
• Gyenis András SJ, Régi jezsuita rendházak – Központi rendi kormányzat, Vác, 1941 (Isten nagyobb dicsőségére 4). – Lásd még: http://mek.oszk.hu/00000/00014 [2004].
• Péteri János [=Petruch Antal], Az első jezsuiták Magyarországon, Róma, 1963.
• Szilas, Ladislaus SJ, Die österreichische Jesuitenprovinz im Jahre 1773: Eine historisch-statistische Untersuchung, in Archivum Historicum Societatis Iesu 47(1978), 97-156, 297-347. (kny.)
• Petruch Antal SJ, Száz év a magyar jezsuiták múltjából, 1853-1950, I-III, Kecskemét, 1992-1994 (Anima Una könyvek, 5-6).
• Pálos Antal SJ, „Viharon, vészen át”: Rövid áttekintés a Jézus Társasága Magyar Rendtartományának életéről a II. világháború után, 1944-1990, Budapest, 1992 (Anima Una könyvek, 1).
• Catalogi personarum et officiorum Provinciae Austriae S. I. [1551-1773], I-XI, ed. Ladislaus Lukács SI, Roma, 1978-1995 (Monumenta historica Societatis Iesu, 117, 125).
• Lukács Ladislaus SI, Catalogus generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae Societatis Iesu (1551-1773), I-III, Romae, 1987-1988.
• Bikfalvi Géza, Magyar jezsuiták történeti névtára 1853–2003, Bp., 2007 (METEM-könyvek, 53).
• Velics László, Magyar jezsuiták a XIX-ik században, Kalksburg, 1902.
• Kortárs magyar jezsuiták, szerk. Szabó Ferenc SI, Eisenstadt–Bp., 1991-1992 (Anima Una könyvek, 2-3).
• Üldözött jezsuiták vallomásai, szerk.. Szabó Ferenc SI, Bp.,1995 (Anima Una könyvek, 8).
• Magyar jezsuiták vallomásai, I-III, szerk.. Szabó Ferenc SI, Bp.,1997-1999 (Anima Una könyvek).
• A magyar jezsuiták küldetése a kezdetektől napjainkig, szerk. Szilágyi Csaba, Piliscsaba, 2006 (Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák, 2).
• Bikfalvi Géza, Jezsuita olvasókönyv, Budapest, 2008.
• Bikfalvi Géza, Jezsuiták Magyarországon és a világ más részein: Mozaikok a jezsuita rend múltjából, Budapest, 2009.
• Bikfalvi Géza, „Mindent Isten nagyobb dicsőségére”: Tanulmányok a jezsuita rend történetéből, Budapest, 2011 (METEM-könyvek, 72).
• Múlt és jövő: a magyar jezsuiták száz éve (1909-2009) és ami abból következik: jubileumi konferencia: Budapest, 2009. október 16-17., szerk. Molnár Antal, Szilágyi Csaba, Budapest, 2010 (METEM könyvek 73).

Kiadványok Jézus Társasága magyarországi történetéhez
Publicationes ad historiam S. J. in Hungaria illustrandam

• Tanulmányok / Lucubrationes
  1. Loyolai Szent Ignác Visszaemlékezései, ford. Gyenis András SJ, Bp., 1934.
  2. Gyenis András SJ, A jezsuita rend generálisai: Életrajzi és rendtörténeti vázlatok, Bp., 1935.
  3. Takács József, A jezsuita iskoladráma (1581–1773), II. kötet, Bp., 1935.
  4. Lischerong Gáspár SJ, Pray György élete és munkái, Bp., 1937.
  5. Hets J. Aurelián OSB, A jezsuiták iskolái Magyarországon a 18. század közepén, Pannonhalma, 1938.
  6-7. Nagyfalusy Lajos SJ, A kapornaki apátság története, I-II, Bp., 1941.
  8. Galambos Ferenc, A pécsi jezsuiták működése 1687-1728, Bp., 1942.
  9. Pethő Jenő SJ, Gerő György S. J. Keresztény Herkulese, Bp., 1942.
  10. Anty Illés, Csapody Lajos 1729–1801, Bp., 1942.
  11. Kerkai György SJ, A kalocsai kollégium 1860-1940, Budapest, 1942.
  12. Nagyfalusy Lajos SJ, A kalocsai gimnázium történelmi és néprajzi gyűjteménye, Bp., 1942.
  13. Félegyházy József, Báró Splényi X. Ferenc váci püspök 1731–1795, Bp., 1942.
  14. Cser Palkovits István SJ, Pécs városa és jezsuitáinak múltjából, Bp., 1942.
  15. Géfin Gyula, Faludi Ferenc 1704–1779, Bp., 1942.
  16. Kisbán Emil, Tordasi és kálózi Sajnovics János 1733–1785, Bp., 1942.
  17. Serfőző József, Szentiványi Márton S. J. munkássága a XVII. század küzdelmeiben, Bp., 1942.
  18. Juhász Kálmán, Gróf Pálffy Ferdinánd csanádi, majd egri püspök 1620–1680, Bp., 1942.
  19. Gyenis András, A nagyszombati egyetem nyomdája és az únió, Budapest, 1942.
  20. Nagyfalusy Lajos SJ, Takáts Márton érseki helynök Kalocsán, Budapest, 1942.
  21. Hajdók János, Cser László S. J. versei, Bp., 1942.
  22. Gyenis András, Roothaan János Fülöp S.J. rendfőnök, Bp.,1936.
  23. Gyenis András, Magyar hithirdetők Zambeziban, Bp.,1930.
  24. Frideczky József, Pázmány Péter: Élet és jellem, Bp., 1942.
  25. Gálos László, Cienfuegos Alvarez bíboros, pécsi püspök Eucharisztia tana, Bp., 1942.
  26. Vácz Jenő, Világnézetalakitás a nevelésben különös tekintettel a Ratio Studiorumra, Bp, 1942.
  27. Kisbán Emil, Hell Miksa, a magyar csillagász, Bp, 1942.
  28. Hajdók János, Baróti Szabó Dávid 1739–1819, Bp., 1942.
  29. Bíró Bertalan, A Nap-kutató Fényi Gyula S. J., Bp., 1942.
  30. Alszeghy Zoltán SJ, Egy 150 éves vita: G. Bolgeni (1733–1811) az önzetlen szeretetről, Bp., 1942.
  31. Juhász kálmán, Remetei Kőszeghy László, csanádi püspök, Bp., 1942.
  32. Frideczky József, Xavier szent Ferenc (1542–1942), Bp., 1942.
  33. Gyenis András, A Bollandisták Társasága, Bp., 1943.
  34. Kisbán, Emil, Johann Sajnovics, Bp.,1943.
  35. Kisbán, Emil, Jean Sajnovics, Bp., 1943.
  36. Szentiványi Dezső, A katekizmus története Magyarországon: Canisius Szent Péter és a magyar katekizmus, Bp, 1944.
• Források / Fontes
  1. Tóth Mike SJ, A magyar jezsuiták irodalmi tevékenysége 1853–1934, Bp., 1940.
  2. Temesváry János, Adalékok az erdélyi jezsuita rendházak eltörlésének történetéhez, Bp., 1935.
  3. Velics László Visszaemlékezései, s. a. rend. Gyenis András SJ, Bp., 1940.
  4. Gyenis András SJ, Csákányi Imre SJ tanárképző oktatásai 1695-ből, Bp., 1940.
  5. Fejér József–Vácz Jenő, Adatok a magyar jezsuita könyvészethez 1930–1939, Budapest, 1942.
  6. Petruch Antal, A trencséni jezsuita noviciátus anyakönyve 1655–1733, Budapest, 1942.

Megjegyzés: A Tanulmányok 9-15., 17-32. és a Források 3-6. számú füzetei különlenyomatok a Jezsuita Történeti Évkönyv 1940-1942. évi köteteiből.

A levéltár története

A jezsuita rend föloszlatásával 1773-ban az osztrák rendtartomány és magyarországi intézményeinek levéltárai is szétszóródtak. A megmaradt iratok ma elsősorban a Magyar Országos Levéltárban (Acta Jesuitica), az ELTE Egyetemi Könyvtárban (Hevenesi-gyűjtemény), a Pannonhalmi Bencés Főapátság Könyvtárában (Jesuitica, más néven Paintner-gyűjtemény) és a bécsi Österreichische Nationalbibliothek kézirattárában lelhetők fel.

Az önálló magyar provincia levéltárát a történeti könyvtárral együtt 1934-ben alapították Gyenis András SJ vezetésével. Megvásárolták Szittyay Dénes és Pompéry Aurél jezsuita történeti tárgyú hagyatékait, Siska István pedig a bécsi levéltárakban gyűjtött további iratmásolatokat. 1949-ben a veszélyes politikai helyzet miatt megsemmisítették a tartományi levéltár személyes vonatkozású iratait, majd a rend 1950. évi betiltása során a további levéltári anyag is nagyrészt elkallódott. A megmaradt iratok összegyűjtése és rendezése 1991-ben kezdődött Lukács László SJ vezetésével.

A jelenlegi levéltár túlnyomó részét a külföldön működő magyar provincia (1950–1989) iratanyaga, egyes rendházak 1950 előtti levéltárainak töredékei, valamint a 20. századi jezsuiták személyes hagyatékai teszik ki. Közülük rendi történészek (Szittyay Dénes, Petruch Antal és Holovics Flórián) hagyatékai a rend 16–18. századi magyarországi történetének számos forrását tartalmazzák másolatban. A levéltár még mindig feldolgozás alatt van, ezért csak részben kutatható. A levéltár anyagát jezsuita rendtörténeti könyvtár egészíti ki.

 

Nyomtatott segédletek

• Szilas László, Quellen der ungarischen Kirchengeschichte aus ehemaligen Jesuitenarchiven, in Ungarn-Jahrbuch 4(1972) 172-189. – Függelékül: Lukács László, Litterae annuae der österreichischen Provinz (184–188).
• Molnár Antal–Mihalik Béla Vilmos, A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltára in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2012:1-2, 163-178.

 

Bikfalvi Géza, 2004.