Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár

Honlap http://leveltar.martinus.hu Cím 9700 Szombathely, Szily János utca 2. Telefon 94/506-996, 94/506-997 Fax 94/318-538 E-mail leveltar(contra)martinus.hu Nyitvatartás hétfő-csütörtök: 9–12, 13–16 Az egyházmegye története [ Bibliográfia | Kiadványsorozat ] A levéltár története [ Segédletek | Kiadványsorozat ] Fondjegyzék

Az egyházmegye története

A Szombathelyi Egyházmegyét Mária Terézia királynő állította fel Szombathely székhellyel 1777-ben. Az főkegyúri rendelkezést VI. Pius pápa is megerősítette. Az új egyházmegyét három egyházmegyétől elcsatolt területekből hozták létre. A győri egyházmegyétől Vas megyét, a veszprémitől a zalegerszegi kerületet, a zágrábi egyházmegyétől pedig a muráninneni területet vették el. Az egyházmegye Székeskáptalanja a korábbi vasvári társaskáptalan lett. Az egyházmegye első püspökévé Mária Terézia Szily Jánost nevezte ki (1777–1799), aki Szombathelyen Hefele Menyhért építésszel székesegyházat, szemináriumot és püspöki palotát építtetett, valamint könyvtárat, joglíceumot, nyomdát, és jámbor társulatokat alapított, Mindezekkel a városnak új külsőt, az egyházmegyének pedig új szellemi arculatot adott. Utódai az ő munkáját folytatták. Herzan Ferenc püspök (1799–1806) elsősorban az egyházmegyei könyvtár gyarapításával, Szabó Imre (1869–1881) nyomtatásban is kiadott prédikációival és a püspöki elemi iskola fölépítésével, Hidassy Kornél (1882–1900) pedig az egyházmegyei nyomda és a Szombathelyi Újság megindításával lett emlékezetessé.

Az első világháború után, a trianoni békeszerződés következtében az egyházmegye területének egy része Magyarországon kívül került. Az ausztriai plébániák 1922-től a burgenlandi apostoli kormányzósághoz, majd 1960-tól az új Kismartoni Egyházmegyéhez tartoztak, a jugoszlávai (muraközi) plébániákat 1923-tól részben a maribori, részben a zágrábi püspök kormányozta. A megváltozott körülmények között 1927-ben Mikes János püspök (1911–1936) egyházmegyei zsinatot tartott, amely új plébániák fölállítását határozta el.

1945-ben a szombathelyi székesegyházat súlyos bombatalálat érte, de Kovács Sándor püspöknek (1945–1972) az épületet két év alatt sikerült helyreállítania. Az ezt követő kommunista diktatúrának vértanúja is volt az egyházmegyében. Brenner János rábakethelyi káplánt 1957-ben az államvédelmi hatóság gyilkoltatta meg. A diktatúra által szétvert egyházi kulturális és oktatási intézmények újraszervezése az 1989-es rendszerváltás idején – az egyházmegyét kormányzó – Konkoly István (1987–2006) megyés püspök érdeme. Az óvodák és iskolák és a kulturális intézmények mellett többek között létrehozta 1992-ben a Katolikus Továbbképző Intézetetet (ma: Martineum Felnőttképző Akadémia) is.

Bibliográfia

• Kóta Péter, Regeszták a vasvári káptalan levéltárának okleveleiről (1130) 1212-1526, Szombathely, 1997 (Vas megyei levéltári füzetek 8; Középkori oklevelek Vas megyei levéltárakban, 1).
• A szombathelyi egyházmegye története (1777-1929), I-III, szerk. Géfin Gyula, Szombathely, 1929-1935. – Ld. még: http://www.vasidigitkonyvtar.hu/vdkweb/vm_egyhazmegye/ [2004].
• A szombathelyi egyházmegye névtára / Schematizmus dioecesis Sabariensis, Szombathely, 1972.
• A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977), szerk. Fábián Árpád–Sill Ferenc, Szombathely, 1977.

A Szombathelyi egyházmegye múltjából

1. Vecsey Lajos, A Kőszegi Róm. Kath. Kelcz-Adelffy árvaház története 1741–1941, Szombathely 1943.

Géfin Gyula kiskönyvtár

1. Tóth József, Emlékezzünk régiekről: Anekdotaszerű feljegyzések a Szombathelyi Egyházmegye volt püspökeiről, Szombathely, 2014.
2. Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről, szerk. Bakó Balázs, Pál Ferenc, Szombathely, 2015.
3. „Mennyekbe fölvett királyné”: A Mária-tisztelet emlékei a Szombathelyi Egyházmegyében az 1950-51-es felmérés alapján, s. a. rend.Hoósné Péterffy Alexandra, Pál Ferenc, Rétfalvi Balázs, Szombathely, 2015.

A levéltár története

A levéltár régebbi része a Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalantól származik, amelynek levéltára 1224-tól őriz iratokat. Amikor a vasvári káptalant 1578-ban a török veszély miatt Szombathelyre költözették, levéltára a szombathelyi vár templomának tornyában kapott helyet. A 18. század végén, miután székesegyház elkészült, a káptalan levéltárát a sekrestye feletti teremben helyezték el. Az ott őrzött levéltári anyagot többször is rendezték. Az 1820-as években a levéltár anyagát két részre osztották. Az első részbe a 17. század végéig keletkezett iratok kerültek kronologikus rendben, a másodikbe pedig a birtokok szerint rendezett újabb iratok. Az első részről Bertalanffy Gyula kannok készített jegyzéket 1910-ben, a második részt pedig Desics Ignác nyigalmazott megyei tisztviselő rendezte 1894-ben.

A hiteleshelyi anyagot a "magánlevéltári" anyagtól elkülönítve kezelték, és annak "országos" jellegét maguk a káptalani statútumok is hangsúlyozták. Ennek a fokozott figyelemnek köszönhető, hogy hiteleshelyi levéltárat a második világháború idején a városon kívülre menekítették, és így az nem szenvedett kárt a székesegyházat 1945. március 4-én ért bombatámadás során. A magánlevéltárat azonban súlyos veszteség érte. Az iratok egy része elpusztult, a megmaradt rész pedig hosszú évekig rendezetlenül maradt, és csak az 1980-as évek rendezési munkái után vált ismét kutathatóvá. A hiteleshelyi levéltár anyagát 1958-ban a területileg illetékes Szombathelyi Állami (ma Vas megyei) Levéltárba vitték át, ahol a mai napig őrzik.

Az egyházmegye történetére vonatkozó iratokat az alapítás évétől, 1777-től a püspöki levéltár őrzi, de néhány korábbi irat (1565-ig visszamenőleg) az azt megelőző évekből is került a levéltárba. Ezek egy részét Szily János Győrből hozta magával, a másik részét a zágrábi érsekség illetve a veszprémi püspökség levéltára adta át az újonnan megalakult egyházmegyének. A püspöki palotában őrzött levéltár iratait az évszázadok során több jelentős kár érte. A II. világháború idején az anyakönyvi másodpéldányok évtizedekre a pincébe kerültek, ahol a nedves levegő és vízbetörés miatt a kötések penészesek lettek, leváltak, részben megsemmisültek. 1992-ben felújították és bővítették a levéltár raktárait . 2000-ben új kutatótermet, 2002-ben pedig a begyűjtendő plébániai levéltárak számára a domonkos kolostorban egy új részleget alakítottak ki. 2006-ban azonban a levéltár kiköltözött a püspöki palotából, és a székesegyházzal szemben álló egykori kanonoki palotában kapott helyet.

Nyomtatott segédletek

• Kóta Péter, A vasvári káptalan levéltárának története, in Tanulmányok a középkorról, szerk. Neumann Tibor, Budapest–Piliscsaba, 2001 (Analecta mediaevalia, 1), 155-178.
• Sill Ferenc, A vasvár-szombathelyi székeskáptalan történetének vázlata, in A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977), szerk. Fábián Árpád–Sill Ferenc, Szombathely, 1977. – A káptalani magánlevéltár áttekintő raktárjegyzékével.
• Sill Ferenc, A vasvár-szombathelyi káptalan hiteleshelyi tevékenysége, in Vas megye múltjából 1(1976), 20-54. – A káptalani hiteleshelyi levéltár áttekintő raktárjegyzékével.
• Szombathelyi Egyházmegye, összeáll. Dóka Klára, Budapest, 1999 (Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa, 8.)
• Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 7: A Veszprémi, Székesfehérvári, Szombathelyi Egyházmegye térképei, összeáll. Dóka Klára, munkatársai Kiss Mária et al., Budapest, 1991 (Magyarországi egyházi levéltárak térképei, 10.) – A levéltár térképeinek katalógusa: 128-158.
• Kiss Mária, A Szombathelyi Hittudományi Főiskola levéltára, in Magyar egyetemi és főiskolai levéltárak fond- és állagjegyzékei I: Egyetemi szaklevéltárak, katonai felsőoktatási intézmények, egyházi felsőoktatási intézmények , szerk. Heilauf Zsuzsanna–Kiss József Mihály–Szögi László, Budapest, 1997, 191-193.

Kiss Mária, 2004, Cselenkó Borbála, 2008.