Váci Püspöki és Káptalani Levéltár

Honlap	http://leveltar.vaciegyhazmegye.hu
Cím	2600 Vác, Konstantin tér 15.
Telefon	27/814-141
Fax	27/814-101
E-mail	leveltar(contra)vaciegyhazmegye.hu
Nyitvatartás	hétfő-kedd 9–17, szerda 10–12 óra

Az egyházmegye története [ Bibliográfia | Kiadványsorozat ]

A levéltár története [ Segédletek ]

Munkatársak

Az iratállomány leírását lásd a magyarországi egyházi levéltárak közös segédletében

Az egyházmegye története

A váci egyházmegyét a hagyomány szerint Szent István király, újabb vélemények szerint Péter király (1039–1046) alapította a XI. században. Szűz Máriának szentelt székesegyházát I. Géza király (1074–1077) építtette, akit ott is temettek el. Az egyházmegye határai már ekkor is nagyjából Duna és Tisza közi területeket ölelték föl. Az öt főesperesség közül az egyiket pestinek nevezték, de maga a város az esztergomi érsek joghatósága alatt állt. 1241-ben a tatárok Vácot is feldúlták, de Báncsa nembeli István püspök (1239–1242) túlélte a tatárjárást, mivel IV. Béla számára teljesített diplomáciai szolgálatokat. A 15–16. század során Vácnak kiváló humanista püspökei voltak, köztük a könyvgyűjtő és művészetpártoló Báthori Miklós (1474–1507), valamint a történetíró Brodarics István (1537–1539).

Ezt követően azonban az egyházmegye teljes területe oszmán hódoltság alá került, a püspökök nem léphettek egyházmegyéjükbe. Pongrácz György (1669–1676) azonban 1675-ben az egyházmegyén kívül, Garamszentbenedeken már papi gyűlést tartott, Dvornikovich Mihály (1689-1705) pedig az 1684-ben fölszabadult Vácra költözött és ott 1700-ban visszaállította a káptalant. Ennek első prépostja Berkes András lett, aki ezután összesen négy püspöknek volt helynöke és nélkülözhetetlen munkatársa. A 18. század püspökeinek, főként Althan Mihály Frigyesnek (1718-1734) és unokaöccsének, Althan Mihály Károlynak (1734-1756) főként templomok, plébániák gyarapítása és a protestantizmus visszaszorítása volt a céljuk. A váci székesegyházat, a püspöki palotát és a szemináriumot Migazzi Kristóf püspök (1756-1757, 1762-1786) építtette.

A 19. században az egyházmegye plébániáinak száma 108-ról 122-re növekedett, de emellett a püspökök számos egyéb intézményt is létrehoztak. Nádasdy Ferenc (1823–1845) részletes egyházlátogatási jegyzőkönyveket vett föl az egész egyházmegyéről és rendezte a plébániák anyagi viszonyait. Peitler Antal József (1859–1885) egyházmegyei könyvtárat, Csáky Károly Emmánuel (1900–1919) pedig Borromaeum néven papi otthont alapított.

A 20. század jelentős püspöke volt Hanauer Árpád István (1919–1942), aki új szemináriumot építtetett, jelentősen fejlesztette a tanyák lelkipásztori ellátását és két egyházmegyei zsinatot is tartott. Az egyház 1945 utáni üldözésének azonban nem csak az egyházi intézmények, hanem maga Pétery József püspök (1942–1967) is áldozatul esett. 1953-ban letartóztatták, bántalmazták, majd per és ítélet nélkül haláláig Hejcén tartották fogva. Ezalatt Kovács Vince apostoli kormányzó (1953–1969), majd Bánk József püspök (1969–1975, 1978–1987), neves egyházjogász irányította az egyházmegyét. A kommunista pártállam bukása után újra megélénkült az egyházmegye hitélete, ismét működhetnek az egyesületek, egyházi iskolák. 1993-ban II. János Pál pápa módosította az egyházmegye határait. Délen Bács-Kiskun megyei részeit a Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegyéhez csatolta, északon viszont Esztergomtól Váchoz kerültek az Ipoly-völgyének települései.

Bibliográfia

Desericius, Josephus Innocentius SchP, Historia Episcopatus Dioecesis et Civitatis Vaciensis, Pestini, 1770.
Róka Johann, Alt und neu Waitzen, Pressburg–Kaschau, 1777.
Karcsú Antal Arzén, Vácz város története, V: A váczi egyházmegye általános, s a püspöki lakok története és a püspökök életrajzai; VI: A váczi székesegyház, káptalan s az egyházmegye területén létezett apátságok, prépostságok stb. története; VII: A főesperességek, alesperességek, az egyházmegyei plébániák sorozata, a váczi róm. kath. plébániák, a n. e. görögök, kálvin- s lutherhitű felekezetek és zsidó-hitközségek története, Vácz, 1886.
Váci egyházmegyei almanach, I-II, szerk. Bánk József, Vác, 1970-1980.
Török József–Legeza László, A váci püspökség évezrede, Budapest, 2001.
Varga Lajos–Sándor Frigyes, A váci egyházmegye történeti földrajza, Vác, 1997.
Mezősi Károly, A váci egyházmegye a török hódoltság idején Pongrácz György báró püspök egykorú tájékoztatása alapján, Kiskunfélegyháza, 1939.
Szarka Gyula, A váci egyházmegye történeti földrajza a török hódítás korában, Vác, 1940.
Szarka Gyula, A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában 1526–1686, s. a. rend. Molnár Antal, Vác, 2008 (Váci Történelmi Tár, IV).
Molnár Antal, Egyház-és birtokigazgatás a váci püspökségben a török korban, in Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez, Bp., 2004 (METEM-könyvek, 45), 21-40.
Horváth Lajos, A váci püspöki birtok név szerinti összeírása 1671-ből, in Váci Könyvek 3(1987), 53-66.
Horváth M. Ferenc, A váci püspöki uradalom birtokigazgatási rendszere 1848-1867, in Levéltári Szemle 49(1989):3, 31-41.
Kovách Paulus, Specimen monographiae Capituli Vaciensis, Vác, 1884.
[Chobot Ferenc], A váczi egyházmegye történeti névtára, I-II, Vác, 1915-1917.
Holl Béla, A váci püspöki egyházlátogatási jegyzőkönyvek protestáns vonatkozású bejegyzései a 18. században, s. a. rend. Koltai András–Zvara Edina, Bp., 2004 (METEM könyvek, 48).

Vácegyházmegye múltjából

Nagy J. Győző–Klekner Tibor, A két Althann váci püspöksége 1718–1756, Vác, 1941.
Félegyházy József, A váci püspökség a tatárjáráskor; Rajz Mihály, Egyházmegyénk a török uralom végén; Lancz Kálmán, Dvornikovits Mihály püspöksége, Vác, 1943.
Lajtos József, Gróf Migazzi Kristóf Antal váci püspöksége, Bp., 1942.
Szarka Gyula, A váci egyházmegye és püspökei a török hódítás korában, Vác, 1947 [1948].
Szarka Gyula, Vác katolikus intézményei és épületei a török hódítás korában, Vác, 1948.

„Mint hamvából éledő Phoenix”: A Váci Egyházmegye történetének, a török megszállást követő negyedszázada, a Szatmári békéig (1711. ápr. 30.), Vác, 2012 (Vácegyházmegye múltjából).
A 120 éve született Mindszenty József bíboros, hercegprímás és a Váci Egyházmegye kapcsolata: Mindszenty József tanítása és példája a Hit éve tükrében / összeáll. Pálos Frigyes, Vác, 2013 (Vácegyházmegye múltjából).
Horváth Alice, Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) élete és kora: A Váci Egyházmegyei Gyűjtemény kiállításán bemutatott tárgyak és dokumentumok katalógusa, Vác, 2006.
Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) emlékezete : Tanulmányok a „Váci Püspökség Báthory Emlékéve 2006” alkalmából rendezett konferencia anyagából, szerk. Horváth Alice, Vác, 2007.
Horváth Alice–Pattantyús-Á. Ádám, Egyházasdengeleg, Szent Imre templom, Vác, 2007.
Pálos Frigyes, A tereskei templom, 2. kiad, Vác, 2010.
Szilárdfy Zoltán, Lelkiségtörténeti motivációk a két Althann művészeti hagyatékában, Vác, 2010.
„Én is a lelkek halásza vagyok”: Galánthai gróf Eszterházy Károly váci püspökké történt kinevezésének 250. évfordulója emlékére [a Vácott, 2010. szept. 24-én rendezett kiállítás és konferencia szerkesztett anyaga], Vác, 2011.
„Mint hamvából éledő Phoenix”: A Váci Egyházmegye történetének, a török megszállást követő negyedszázada, a Szatmári békéig (1711. ápr. 30.), Vác, 2012 (Vácegyházmegye múltjából).
A 120 éve született Mindszenty József bíboros, hercegprímás és a Váci Egyházmegye kapcsolata: Mindszenty József tanítása és példája a Hit éve tükrében, összeáll. Pálos Frigyes, Vác, 2013.


Az egyházmegyei könyvtár és levéltár Migazzi téri épülete északról	Levéltári raktár a Migazzi téri épületben	A váci egyházmegye 1675. évi térképe, Pongrácz György püspök „Infomatio”-jának melléklete, másolat 1773-ból (Vis. can., Lib. 1).

A levéltár története

A levéltár középkori múltjáról csak utalások ismertek. Például források már 1199-ben említik a váci egyház ama „kincstárnak mondott cameraját”, ahol a váci püspök többek között a neki küldött leveleket tartotta. A levéltár kezelésével Báthori Miklós püspök (1474–1507) Francesco Bandinit, egy olasz humanistát bízott meg. Amikor azonban 1541 után az oszmánok földúlták és megszállták Vácot, a püspökség és káptalan levéltárai is elpusztultak. A korábbi időből csupán néhány oklevél maradt fönn.

A török idők után Vácra visszaköltözött püspökség iratait, amelyek a 16. századtól maradtak fönn, a főtéri püspöki palotában (a későbbi siketnémák intézetében) tartották. A levéltár rendezéséről először Eszterházy Károly püspök rendelkezett 1761-ben. Az iratokat betűjelzéses csomókban helyezték el, amelyeknek címföliratai részben ma is megvannak. 1775 után a levéltár a püspökséggel együtt a Migazzi Kristóf által emeltetett új püspöki palotába költözött. Ezt követően, a 18. század legvégén az egész anyagot tárgyi csoportosítás szerint átrendezték, majd 1809-ben mutatókönyvek is készültek hozzá. 1852-ben Roskoványi Ágoston püspök bevezettette az iratok iktatását, amelyeket azonban továbbra is a régi (és újabb) tárgyi csoportok (kútfők) szerint helyeztek el. A levéltár helyiségei a püspöki palota földszintjén és második emeletén voltak. Ide szállították 1972-ben a szemináriumi levéltár anyagát is. Néhány évvel később azonban, az 1970-es évek a végén, a levéltár régebbi részét a püspöki palotából az egyházmegyei könyvtár épületébe helyezték át, újabb részét pedig 2004 nyarán egy Hattyú utcai egyházi épületbe szállították.

A székeskáptalan levéltára, amelynek iratai szintén 1700-ig nyúlnak vissza, a székesegyház káptalani (jobb oldali) sekrestyéje fölött került elhelyezésre hatalmas tölgyfaszekrénykben. A hiteleshelyi levéltárrészt azonban az államosítást követően, 1962-ben a Pest Megyei Levéltárba szállították.

A püspökség gazdasági levéltárát 1951 után ugyancsak a Pest Megyei Levéltár vette át, majd a váci fióklevéltár megszűnésekor, 2004-ben letétként Vác város levéltárába került.

Nyomtatott segédletek

Petróczy Sándor, Néhány szempont a rk. püspöki levéltárak újabb kori anyagának történetkutatói fölhasználásához [a Váci Püspöki Levéltár iratai alapján], in Levéltári Híradó, 7(1957):1-2, 75-78.
Bíró Bertalan, Egyházmegyei könyvtár és levéltár, in Váci egyházmegyei almanach, szerk. Bánk József, I, 47-51.
Váci Egyházmegye, összeáll. Patkóné Kéringer Mária, Budapest, 1997 (Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa, 2).
Varga Lajos, A 18. századi katolikus oktatás történeti forrásai [a Váci Püspöki Levéltár iratai alapján], in Iskola, egyház, művelődés: Iskolatörténeti források az egyházi levéltárakban: Az Új Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztályán 1989. november 23-24-én rendezett tanácskozás előadásai, szerk. Dóka Klára, Budapest, 1990 [!1991], 13-35.
Varga Lajos, Az ecsegi Szent Kereszt Céh iratai, in Katolikus Egyháztörténeti Konferencia, Keszthely, 1987, szerk. Hölvényi György, Budapest, 1989, 40-50.
Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa 8: A Váci Egyházmegye térképei, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye térképei, összeáll. Dóka Klára, munkatársai Dudás Bertalan, Varga Lajos, Budapest, 1991 (Magyarországi egyházi levéltárak térképei, 11). – A levéltár térképeinek katalógusa: 7-72.
Tóth Béla, A Váci Egyházmegyei Könyvtár kéziratkatalógusa: 1850 előtti kéziratok, Bp., 1999 (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai / Catalogi manuscriptorum, quae in bibliothecis ecclesiasticis Hungariae asservantur, 11). – A levéltárban őrzött kéziratgyűjtemények (Althaniana, Migazziana, Bellum Gallicum) katalógusa: 119-157.