Egyházi gyűjtemények konferenciája (az EKE, az EME és a MELTE közös szervezésében), 2023

Időpont: 2023. július 3–5. (hétfő–szerda)
Helyszín és házigazda: Kecskemét, Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára
Szervezők:

• Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE)
• Egyházi Muzeológusok Egyesülete (EME)
• Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE)

• Program
• Hasznos tudnivalók
• Helyszínek
• Jelentkezési űrlap (lezárva)
• Könyvbörze
• Beszámoló
• Fényképek

Program

2023. július 3. hétfő (1. nap)

• 10:00–14:00 regisztráció ◉ Piarista diákotthon (gyalogos bejárat a Piaristák teréről), autóparkolási lehetőség az udvaron (autós bejárat az Erdősi Imre utcából)
• 11:30–13:30 ebéd ◉ Konviktus

nagyobb térkép

Közgyűlések

• 14:00 Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE) közgyűlése ◉ Újkollégium, díszterem (I. emelet)
• 15:00 Egyházi Muzeológusok Egyesülete (EME) közgyűlése ◉ Újkollégium, 112-es tanterem (I. emelet)
• 16:00 Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) közgyűlése ◉ Újkollégium, díszterem (I. emelet)
• 14:00–18:00 (a közgyűlésekkel párhuzamos program) kecskeméti református gyűjtemények megtekintése ◉ Kecskeméti Egyházközségi Könyvtár (Újkollégium, magasföldszint), Kecskeméti Egyházközségi Levéltár (Ókollégium, II. emelet), Ráday Múzeum (Ókollégium, földszint) – a közgyűlésekkel párhuzamos program
• 18:00 ökumenikus, zenés áhitat ⭘ imádságot mondanak Mike Sámuel baptista és Hajduch-Szmola Patrik evangélikus lelkipásztorok, igét hirdet Bán Béla református esperes, végül Johann Sebastian Bach 6 Schübler korálját (BWV 645-650) előadja Kovács Levente orgonaművész, a korálok négyszólamú feldolgozását megszólaltatja a Grádics Kórus, vezényel Jámbor Zsolt ◉ Református templom
• 19:30 vacsora, beszélgetés ◉ Konviktus

2023. július 4. kedd (2. nap)

• 7:30–8:30 reggeli ◉ Konviktus

Egyházi gyűjtemények közös konferenciája

• 1. szekció ⭘ levezető elnök Bálint Ágnes ◉ Újkollégium, díszterem
  • 9:00 reggeli áhitat ⭘ Hadházi Róbert katolikus plébános (Szent Család plébánia)
  • 9:10 Koltai András (Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete): Digitális kihívások az egyházi gyűjteményekben
  • 9:30 Takács Dániel (Állatorvostudományi Egyetem): Mesterséges micsoda
  • 9:50 Almási Zsolt (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar): Digitális könyvészet
  • 10:10 kérdések, vita
  • 10:20 kávészünet
• 2. szekció ⭘ levezető elnök Harmati Béla ◉ Újkollégium, díszterem
  • 10:40 Kómár Éva (Magyar Nemzeti Múzeum): Múzeumok az online térben, lehetőségek és kihívások
  • 11:00 Bánki Zsolt (Magyar Nemzeti Levéltár Informatikai és Innovációs Igazgatóság): A névterek mint a hiteles tudás forrásai: A Magyar Nemzeti Levéltár földrajzi névtér projektjének bemutatása
  • 11:20 Szerényi Ildikó (Magyar Nemzeti Levéltár Informatikai és Innovációs Igazgatóság): Önkéntesek és mesterséges intelligencia
  • 11:40 kérdések, vita
• 12:30 ebéd ◉ Konviktus
• 15:00 A Városháza díszterme és az új látogatóközpont megtekintése ⭘ a város vezetése köszönti a konferencia résztvevőit
• 15:30 Kecskeméti szakmai séták
  1. Látogatóközpont (15:30), Görög ortodox templom (16:00), megyei könyvtár, Technika háza (17:00), Bozsó gyűjtemény (17:30) ⭘ Kiss Attila építész (EKE), 34 fő
  2. Barátok temploma (15:30), Bozsó gyűjtemény (16:00), megyei levéltár (16:30), Látogatóközpont (17:00), Cifrapalota (17:30), ⭘ Ulakcsai Zoltán (MELTE), 33 fő
  3. Evangélikus templom, Látogatóközpont (16:00), Bozsó gyűjtemény, megyei levéltár, Cifrapalota, Technika háza ⭘ Dr. Székely Gábor történész (EME, MELTE), 12–34 fő
  4. Várostörténeti séta, templomokkal tarkítva (görög ortodox templom, megyei könyvtár, Látogatóközpont (16:30), Katolikus nagytemplom, Barátok temploma, Cifrapalota (18:00) ⭘ Telekes Tamás történelemtanár (EKE), 33 fő
• 19:30 kerti vacsora és irodalmi, zenés est ◉ Újkollégium udvara

2023. július 5. szerda (3. nap)

Szekcióülések

• Könyvtári szekció ◉ Református internátus, díszterem
  • 8:45 igei gondolatok ⭘ Varga Nándor elnök-lelkész (Kecskemét)
  • 9:00 Bán Magdolna (Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára): Ami összeköt minket: Egy gyülekezeti könyvtár jelene és jövője
  • 9:20 Kádárné Zsoldos Edit (Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium, Hódmezővásárhely): A Hódmezővásárhelyi Református Egyházi gyűjtemény alapítása
  • 9:40 Oszlánci Krisztina (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Tittel Pál Könyvtár, Eger): Modern könyvtár barokk környezetben: EKKE Tittel Pál Könyvtár
  • 10:00 kérdések, vita
  • 10:10 kávészünet
  • 10:30 Baloghné Vida Irén (Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei, Debrecen): KönnyűSERrel: Periodikumok nyilvántartásának modernizálása a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában
  • 10:50 Violáné Bakonyi Ibolya (Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium és Kollégium Könyvtára, Csurgó): „Estve siralom… reggel öröm…”: Hírek a Csokonaiból
  • 11:10-11:30 Schilde René (Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Könyvtár, Pápa): Petőfi 200: Múlt és jelen találkozása a DRETGY Könyvtárában
  • 11:30 Bálint Ágnes (az EKE elnöke, Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei): „Ember tervez...?” A stratégiai munkacsoport beszámolója
  • 11:50-12:00 Kérdések
• Múzeumi szekció ◉ Református gyülekezeti Központ, Tóth Endre terem (Szabadság tér 6.)
  • 9:00 reggeli imádság ⭘ Kuti József református lelkész
  • 9:10 Múzeumpedagógia a Covidon innen és túl. ⭘ Előadók: Kontsek Ildikó, Halászné Kapcsándi Szilvia, Kondor Boglárka. Az előadásokat vita követi, moderátor Harmati Béla.
• Levéltári szekció ◉ Piarista Diákotthon, közösségi terem
  • 9:00 reggeli imádság
  • 9:05 Gyenesei József (Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára): Az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának gyűjtőterületi munkája
  • 9:25 P. Holl Adrien (Budapest Főváros Levéltára): A levéltári iratok tömeges fertőtlenítésének és savtalanításának lehetőségei
  • 9:45 Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára): Gyűjtőterületi kérdések a katolikus levéltárügyben
  • 10:00 Lackner Pál (Evangélikus Országos Gyűjtemény): Gyűjtőterületi kérdések az evangélikus levéltárügyben
  • 10:15 hozzászólások, vita ⭘ felkért hozzászóló: Szatmári Judit (Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára)
  • 10:30 kávészünet
  • 10:45 Ősz Előd–Tóth Levente (Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára): Az Erdélyi Református Egyházkerület egyházközségi iratkezelési szabályzata
  • 11:00 Lőrincsik Szilvia (Rozsnyói Püspöki Levéltár és Könyvtár): A Rozsnyói Püspöki Levéltár
  • 11:15 Benei Bernadett (Egri Főegyházmegyei Levéltár–Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet): Révay Pétertől Katona Istvánig: 17–18. századi latin nyelvű történeti szövegek kiadásáról és fordításáról
  • 11:30 Tasnádi István: Püspöki Intézmény az Erdélyi Református Egyházban.
  • 11:45 kérdések, hozzászólások
• 12:00–13:30 ebéd, búcsúzás

Hasznos tudnivalók

• Parkolási lehetőség a Piarista Diákotthon udvarán (a focipályán), be- és kihajtás az Erdősi Imre utca 1. sz. alatti kapun.
• Reggeli szentmise a piarista templomban 6:15; 8:00
• Úszási lehetőség a Református Gimnázium tanuszodájában (Újkollégium, bejárat a Csányi János körútról), naponta 6-21 óra között.

Helyszínek

• Újkollégium (Kecskeméti Református Gimnázium): Szabadság tér 7.
• Ókollégium: Kálvin tér 1.
• Református templom: Szabadság tér
• Református gyülekezeti Központ: Szabadság tér 6.
• Konviktus (Kecskeméti Református Kollégium Konviktusa): Piaristák tere 3.
• Református internátus (szállás 1): Hornyik János körút 4.
• Piarista diákotthon (szállás 2): Piaristák tere 6.
• Mediterrán Villa (szállás 3): Irinyi u. 4.
• Mediterrán Vendégház (szállás 4): Kápolna u. 10.

Nagyobb térkép

Beszámoló

Idén nyáron a Kecskeméti Református Gyűjtemény látta vendégül a Kárpát-medence magyar egyházi gyűjteményeinek muzeológus, könyvtáros és levéltáros munkatársait, akik a 2009-ben Gyulafehérváron rendezett, egy Hunyad vármegyei kirándulással emlékezetessé tett találkozójuk után ismét együtt tartották éves vándorgyűlésüket. Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE), a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) és az Egyházi Muzeológusok Egyesülete 2020-ban Pannonhalmára tervezett közös rendezvénye a koronavírus-fertőzés miatt elmaradt, és csak idén tudtunk visszatérni az eredeti tervhez, immár Kecskeméten, ahol a felekezetek között régóta jó kapcsolat alakult ki. Több mint 150 kolléga vett részt a gazdag programon, közöttük nagyjából 70 könyvtáros, 60 levéltáros, 25 muzeológus.

Az új helyszínen lelkes és áldozatkész házigazdát találtunk a református egyházközségben, főként az egyházközségi könyvtár és levéltár vezetőjében, Bán Magdolnában, valamint munkatársaiban, Bíró Éva levéltárosban és Lipóthné Gyulai Anikó könyvtárosban.. A vándorgyűlés egyes eseményeinek a református intézményekkel szomszédos piarista iskola adott helyet, amely a református kollégium mellett a résztvevők egy részének szállásául is szolgált.

 

Az első nap délutánján, a szállás elfoglalása után a program az egyes szakmai egyesületek közgyűléseivel kezdődött, amelyek egymást követték a református Újkollégiumban (Szabadság tér 7.), miközben a többiek a református gyűjtemények (könyvtár, levéltár, múzeum) felfedezésére indultak.

A MELTE közgyűlésén a szokásos beszámolók ezúttal is elsősorban az egyesület külkapcsolatairól (szakmai bizottságok, egyeztetések) és pályázatairól (a matricula.hu fejlesztése) szóltak. Emellett a közgyűlés fontos feladata volt, hogy megszavazza az Alapszabály újabb módosítását, mivel a 2022. évi budapesti közgyűlésen elfogadott szöveghez a Debreceni Törvényszék kiegészítéseket kért. Az új szöveg (amelyet 2023 szeptemberében a bíróság is elfogadott) elsősorban a hatályos jogszabályokhoz igazította az addigi eljárásrendet, részletesen szabályozva például a tisztújítást és a fegyelmi kérdéseket, „leglátványosabb” eleme pedig az, hogy a MELTE új, rövidebb nevet kapott: Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete.

A közgyűlés után a levéltárosok a református Ókollégium legfelső emeletén tettek látogatást Bíró Éva levéltáros kalauzolásával. Ott kapott helyet ugyanis az egyházközségi levéltár, némileg meglepő módon, mert ehhez statikai problémákat is meg kellett oldani. Az anyakönyvi és iskolai iratokon kívül a levéltár őrzi letétként a Dunamelléki Egyházkerület több egyházmegyéjének iratait is. Az épület földszintjén működik az egyházkerület Ráday Múzeuma, amelyet a vándorgyűlés résztvevői szintén meglátogattak.

Estére a házigazdák emlékezetesen szép programmal szolgáltak. A nemrég felújított református templomban Mikes Sámuel baptista és Hajduch-Szmola Patrik evangélikus lelkészek imádsága után Johann Sebastian Bach hat zsoltárfeldolgozását (Schübler-korálok, BWV 645-650) adta elő Kovács Levente orgonaművész, a Grádics Kórus pedig Jámbor Zsolt vezényletével megszólaltatta a korálok német és magyar nyelvű változatát is. Eközben Bán Béla református esperes hirdetett igét. Fölidézte Jeremiás könyvének azt a részét, amikor Jojakim, Júda királya előtt főembere, Jehúdi felolvasta a könyvtekercset, amelybe Isten üzenetét diktálta Jeremiás. „Amikor Jehúdi három vagy négy hasábot elolvasott, a király levágta azt a kancellár késével, és a serpenyő tüzébe dobta, míg csak az egész tekercs a serpenyő tüzébe nem került” (Jer 36,23).

A vacsoránál néhány köszöntőre is sor került. A MELTE 30 esztendős születésnapjára csak a tény rövid megidézésével emlékezett Koltai András elnök, aki azután a 75 éves Szögi Lászlónak adott át egy „lelki csokrot”, amelyet Bernád Rita (Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár) gyűjtött össze a MELTE tagjaitól, akik jórészt az ünnepelt tanítványai és barátai. Ezt egy díszes kötet és egy mézeskalács doboz is dokumentálta.

 

A második nap programja Hadházi Róbert katolikus plébános elmélkedésével kezdődött a református Újkollégium dísztermében, majd közös gyűjteményi szakmai konferenciával folytatódott, amely alapvetően az egyházi gyűjteményeket (is) érintő digitális kihívásokra próbált válaszokat adni (vagy legalább kérdéseket föltenni).

Az első szekciót Bálint Ágnes (az EKE elnöke) elnöksége alatt Koltai András (a MELTE elnöke) bevezető jellegű előadása (Digitális kihívások az egyházi gyűjteményekben) indította. Fölidézte azt a folyamatot, amelynek során a kultúra területén egyre inkább az állam vette át az egyház szerepét. Ugyanakkor idézte a római Szentszék azon megnyilatkozásait is, melyek szerint a könyvtárak, levéltárak és múzeumok fönntartása „az Egyház evangelizáló küldetéséhez nagyon közel álló, mondhatnánk csaknem azzal azonos tevékenység” (Egyházi könyvtárak szerepe az Egyház missziójában, 1994). Ugyanezek a dokumentumok a nehézségekkel küzdő intézmények további működésének egyik lehetséges megoldásaként a centralizációt ajánlották, a helyi plébániai gyűjtemények begyűjtését, amelyre az egyházszervezet átalakulása miatt van szükség. Mindez azonban az értékmentés pozitívuma mellett a lokalitás elvesztésével jár. Ezért a centralizáció következő fázisában, a feldolgozás, a segédletkészítés után digitálisan hozzáférhetővé lehet tenni a forrásokat a helyiek számára is. Kiemelte, hogy a digitális segédletekben fontos a szabványosítás. A levéltárak kapcsán megjegyezte, hogy a digitális világban az egyházi levéltárak talán versenyképesebbek, mert egyedi dokumentumokat őriznek. Bemutatta a müncheni érsekség digitális szakértője, Michael Volpert összeállítását, aki Von Chaos zur Ordnung? című írásában (Mitteilungen zu den Kulturgütern der Orden 2019:4) elemezte az egyes típusok archiválási lehetőségeit. Az előadó hangsúlyozta, hogy digitális tárhelyre és új kompetenciájú szakemberekre is szükség van, ami újabb költséget jelent, emellett azonban az egyházi gyűjteményeknek különösen figyelni kell arra, hogy a digitalizáció során ne váljanak személytelenné, hanem – Ferenc pápa intését követve (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 2023) igyekezzenek megőrizni a humanitást, a kutatókkal való személyes kapcsolatot.

Ezután következett a nap talán két legérdekesebb előadása. Takács Dániel (ELTE ÁJK Kari Könyvtár vezetője) a mesterséges intelligencia gyűjteményi szektorra gyakorolt hatásairól beszélt. Elsőként a fogalmat és az elnevezést járta körül. Véleménye szerint nem nevezhető valódi intelligenciának és Haraszti Miklóst idézve inkább a gépagy vagy műész elnevezések fejezik ki jobban lényegét. Az MI nem feltételez öntudattal rendelkező, gondolkodásra képes észt, hanem egy valószínűségszámítást végző matematikai algoritmus. Jelenleg olyat tud, ami már volt, a feltett kérdésre statisztikai választ ad, a tapasztalatokat rögzíti és elemzi. Forradalmi adatközvetítő technológia, olyan mint egykor a könyvnyomtatás volt. Olyan általános eszköz, technológia, amely nem munkaterület-specifikus. Működése még készítői számára sem mindig ismert, sokszor a „fekete dobozhoz” hasonlóan, esetleges, véletlenszerűnak látszó válaszokat ad. A hatékony működéshez az algoritmusnak tanulási adatmennyiségre és folyamatra van szüksége, folyamatos korrekcióval. Probléma a betáplált adatok utóélete, új kérdésekkel a blokkolt információkat is kiadhatja. Az MI tehát kiválóan alkalmazható adatgyűjtő és adatfeldolgozó feladatokra, így katalogizálásra, témafigyelésre, témaajánló készítésére, plágiumkeresésre, tartalmi keresésre és tartalomszűrésre, amely segít abban, hogy a humán erőforrást megkíméljük a monoton és kellemetlen tartalmak feldolgozásától.

Almási Zsolt (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, tanszékvezető) elsősorban esztétikai és művészetelméleti megközelítésből vizsgálta a digitális technológia hatásait, különös tekintettel az eszközhasználat és a művészet kapcsolatára, valamint az alkotó autonómiájának és szerzőségének kérdésére. A vitát a fényképezés körül kialakult régi vitához hasonlította, amely úgy vetődött fel, hogy a fotográfia nyomán megszűnik a festészet és a valódi művészet. Az alapkérdés az, hogy művészet-e a prediktív képgenerálás. A vitás kérdésben az optimális megközelítés, hogy a művész az ember, az algoritmus pedig az eszköz. Egy jó, hatékony szöveges parancs (prompt) írása is komoly alkotói folyamat, és az a végtelen javaslatokból való szelektálás, utómunka is. A technológia „fekete doboza” azonban nem áll a művész hatása alatt, az algoritmus mintha szabadon, nem determinisztikusan cselekedne, tudatlan próbálkozások sorozatát hajtja végre. A technológiának való kitettség azonban a művészet velejárója. Az ecset, a fényképezőgép ugyanúgy befolyásolja az alkotást. Az eszközzel együtt és annak ellenére él a művészet. A véletlenszerűségre alapozó, sztochatikus kísérleti művészetnek is van hagyománya. És az is előfordult egy berlini fotópályázaton, hogy az egyik alkotó algoritmussal generált képet adott be, amellyel díjat nyert. Az eredményhirdetés után közölte, hogy nem fogadhatja el, mert algoritmus segítségével készítette. Az eset nyomán képgenerációs különdíj bevezetését határozták el. Az MI használata ugyanígy felmerül a szövegalkotásnál is, pl. szakdolgozatok írásánál. Ez érinti az eszközhasználat korlátait, az önálló munka újabb határai még szabályozásra várnak. Fontos, hogy a technológia emberközpontú maradjon, mert az ember Isten képmása, és az isteni sugallat szerepe is meghatározó.

A második szekcióban Harmati Béla (az EME elnöke) elnöklésével néhány tanulságos digitális hátterű vállalkozást ismerhettünk meg. Kómár Éva (Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ, csoportvezető) a múzeumok online térben való megjelenését és a digitális technológiának a gyűjteményi feldolgozó munkában való alkalmazását vizsgálta. A műtárgyak azonosításában, katalogizálásában nagy segítség a digitális technológia, mely elengedhetetlen a hatékonysághoz: sokkal gyorsabban sokkal nagyobb adatmennyiséget lehet így komplexen összevetni. Említette a Norvég Nemzeti Múzeum kezdeményezését, amelyben a wikiart.org adatbázison keresztül tanították be az algoritmust, amely aztán automatikus kulcsszavazásra volt képes a digitalizált képanyagon. A Rijksmuseum Rembrandt Éjjeli őrjárat című képe levágott részeinek rekonstruálásához használta fel a technológiát. Az előadó problémaként jelezte, hogy ha kevés az ún. tanítóadat és javítási eset, amely alapján valószínűséget számíthat az algoritmus, akkor gyenge teljesítmény várható. Az adatgazda, azaz a gyűjtemény, a múzeum szerepe kiemelkedő. A hazai múzeumi viszonyokat tekintve megállapította, hogy kevés a jó minőségű tartalom és szolgáltatás. A 222 múzeum mindössze 9%-a biztosít tárgyleírással ellátott tartalmi hozzáférést. Közös adatterekre lenne szükség, amelyek tanító adatbázisként tudnának szolgálni. A műtárgyak története sokakat érdekel, a sikeres online jelenlét egyik pillére a műtárgyak kreatív és informatív bemutatása.

A szekció második előadásában Bánki Zsolt (MNL Informatikai és Innovációs Igazgatóság, osztályvezető) a levéltári névtér projektet ismertette. A névtér adatbázisához szükséges a dolgok önazonos meghatározása és a pontos jelölők megadása. Az adatokhoz kapcsolati hálót is kell építeni. Névtereket elsősorban intézmények építenek, de független kezdeményezések is vannak (pl. Magyar Életrajzi Kalauz, Celldömölki Könyvtár, OSZK Nemzeti Névtér, Geotaurus, Köztaurus). Nemzetközi példák: a Library of Congress, Getty Research szótárai. Az Országos Levéltár heterogén, történeti földrajzi névtért fejleszt, amely négy adatforrásból merít. Fontos, hogy az adatbázis flexibilis és komplex legyen. Az adatok bevitelénél probléma a redundancia és a heterogenitás. Cél, hogy az adatokból szócikkeket lehessen generálni. Szükséges a validitás fenntartása és a tanító adathalmaz építése. Vizsgálni kell a hatékonyságot is, a befektetett munka és energia hol támogatja, és egyáltalán valóban megkönnyíti-e a keresést. Kiemelt cél az adatok hitelessége, és hogy a publikált adat tartós legyen.

Szerényi Ildikó (MNL Informatikai és Innovációs Igazgatóság, főlevéltáros) az önkéntesség és a mesterséges intelligencia témájában tartott előadást. Ismertette a magyar részvételt a digitaltreasures.eu nemzetközi projektben. A program arra a társadalmi igényre igyekszik válaszolni, hogy a régi dokumentumokban nevekre is lehessen keresni. A máltai, norvég, spanyol, portugál résztvevőkkel megvalósuló program a HTR kézirat-felismerő program segítségével népesség-összeírások adatainak feldolgozását tűzte ki célul. A máltaiak például a kivándoroltak adatbázisán dolgoznak. A magyar fél az 1828-as országos adóösszeírás adatainak feldolgozását vállalta. Hagyományos módszerrel rendkívül időigényes és monoton lett volna a munka, mint ahogy ez technika hiányában az 1715-ös és az 1720-as összeírásnál történt. A digitális technikával jóval gyorsabban fel lehetett dolgozni az 1828-as összeírásról készített 170 ezer digitális felvételen található 2,8 millió nevet. A feldolgozás annak ellenére is nehéz volt, hogy mivel az összeírás előre nyomtatott táblázatokon készült, az adatsorok egységes szerkezetűek. Így is 100 kézírást kellett felismerni, hiányzott az egységes helyesírás, valamint az egybefolyó sorok is komoly kihívást jelentettek. A munkafolyamat során először 400 oldal 8000 adatával tanítóhalmazt hoztak létre, amellyel az algoritmus dolgozni tudott. Egy spanyol hátterű szövegfelismerő szoftver (TranSkriptorium) segítségével hozták létre a kézírásfelismerő modellt. Az önkéntesek a validálás, hitelesítés fázisánál léptek be. A program a bizonytalan kézírásos szövegrészeknél több lehetséges olvasatot is felkínált, a 70 fős önkéntes csoport tagjainak pedig a fotó alapján kellett kiválasztani a helyeset. A valószínűségi arányok által felkínált változatokat meg kellett feleltetni a valóságnak. A munka során a jelentkezőket a betanítás után folyamatosan támogatták, közös programokkal jó munkaközösséggé kovácsolták.

A szekció után Toronyi Zsuzsanna és Odrobina László a Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, a Zsidó Egyetem és az Avicenna Intézet által tervezett közös vallástudományi képzést ismertették.

Délután a konferencia résztvevői különböző csoportokban ismerhették meg Kecskemét közgyűjteményeit és legfontosabb történeti emlékhelyeit, amelyet a Városházán kezdtek meg. A többségében levéltárosokból álló csoport Székely Gábor történész vezetésével az evangélikus és református templomok, valamint a régi zsinagóga és a Bozsó-gyűjtemény mellett fölkereste az MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárát, amelynek tevékenységét, kiállításait, kiadványait Gyenesei József igazgató mutatta be számukra.

A nap méltó módon zárult a református Újkollégium udvarán, amelyet a helyi református gyűjtemények munkatársai valóságos mulatókertté alakítottak. A nagyszerű hangulatot a színes lámpások, az irodalmi feldolgozásokat és dzsesszt játszó helyi zenekar, a különleges ételek és italok teremtették meg.

 

A vándorgyűlés harmadik napja külön szakmai szekciókkal folytatódott. A levéltári szekcióra a Piarista Diákotthon közösségi termében került sor, meglehetősen feszített programmal. Meghívott előadóink közül Gyenesei József (MNL Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára, igazgató) – tulajdonképpen előző napi kalauzolását folytatva – intézményük gyűjtőterületi munkájáról beszélt. 11 ezer ifm iratanyaguk van, emellett 11 ezer ifm kintlévőségről, főként tanácsi iratokról kell gondoskodniuk. Öt telephellyel rendelkeznek négy városban, és 278 iratképzőt ellenőriznek. A fő probléma az iratképzők tárolási nehézségei, az iratok torlódása.

1. Holl Adrien (Budapest Főváros Levéltára, főosztályvezető, főrestaurátor) előadása levéltáruk tömeges fertőtlenítési, savtalanítási programját ismertette, de a tőle megszokott lelkesedéssel beszélt egyéb állományvédelmi lehetőségekről is. Bemutatta a Levéltári Kollégium fertőtlenítési munkabizottságának tevékenységét és jelenlegi célkitűzéseit. A savtalanításra azért van szükség, mert az 1870–1970 között lignin felhasználásával készített papírok lebomlanak, töredeznek, így még digitalizációjuk sem lehetséges. Segítséget jelent a savtalanítógép, amely rövid ideje az ÁBTL-ben és a BFL-ben működik. Eddig 302 ifm savtalanított anyagot tudnak felmutatni. A fertőzött iratokkal kapcsolatban kiemelte, hogy itt nehezebb a helyzet, itt nincs speciális gép, és a fertőtlenítőanyagok hatékonyságában is eltérő álláspontok vannak (formalinos fertőtlenítés, elgázosítás). Becslése szerint kb. 6000 ifm iratanyag semmisült már meg, de a helyzet folyamatosan romlik, versenyt futunk az idővel. Több intézmény kényszerült már kényszerselejtezésre. Programjuk bemutatása elérhető a BFL honlapján (e-learning.bparchiv.hu).

A következő blokkban az egyházi levéltárak gyűjtőterületi munkájába kaptunk rövid betekintést. Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, levéltárvezető) előadásában a katolikus levéltárügy e területének kérdéseit járta körül. Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központnak beküldött jelentések alapján mutatta be a levéltárak eltérő helyzetét és gyakorlatát a plébániai és iskolai levéltárak kezelése terén. Ezt Szatmári Judit és Lackner Pál hosszabb hozzászólásai egészítették ki. Szatmári Judit (Ráday Levéltár, igazgató) a református levéltárak gyakorlatát ismertette, amelyben fontos szerepet kapnak az egyházkerületek és egyben a nagy kollégiumok levéltárai, ahol többnyire van kellő intézményi háttér. Lackner Pál (Evangélikus Országos Gyűjtemény, igazgató) bevezetésként elmondta, hogy a magyarországi evangélikus közösség többnyelvű. 1934-ig nem volt székhelye, az Ócsai Balogh Péter által 1812-ben megalapított gyűjtemény életét pedig nehezítette a folyamatos költözés.A könyvtári gyűjtemény 1921-ben jött létre, a múzeum 1979-ben, az EOGy 2017-ben. Az 1940-es években a németek szerették volna a gyűjteményt Németországba vinni, de végül maradt. 1945 után a lakosságcsere, a hadifogság, a kényszermunka és a diktatúra ismét megroppantotta az intézményrendszert. Jelenleg 250 önálló egyházközség van, 1950-ben 450 volt. Az aprófalvak elnéptelenedése is gond, így az elhagyott iratanyagokat gyűjtőpontokba kell szállítani. Mind az Evangélikus Országos Levéltár, mind a Ráday Levéltár esetében jelentősen korlátozza a lehetőségeket, hogy jelenleg egyiknek sincsen saját raktára.

Rövid szünet után Ősz Előd és Tóth Levente (Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára) szakmai szemmel igen érdekes előadásban ismertették az Erdélyi Református Egyházkerület új egyházközségi iratkezelési szabályzatát, amelynek célja, hogy helyben megfelelő körülmények között lehessen őrizni az iratokat. A levéltárosok rendszeresen végzik az iratok, levéltári szekrények és helyiségek ellenőrzését.

Lőrincsik Szilvia (Rozsnyói Püspöki Levéltár és Könyvtár) a rozsnyói püspöki gyűjteményeket mutatta be. A levéltárnak és könyvtárnak is otthont adó épületet a jezsuiták kollégiumából alakították püspöki székhellyé. A levéltár 300 ifm iratot őriz, a püspöki kancellária anyaga 1906-ig kronologikus, utána tematikus, de értékesek a püspöki konzisztórium jegyzőkönyvei is. 1821-től vannak meg az anyakönyvi másodpéldányok. Őrzik a rozsnyói ispotály, népiskolák, szeminárium, gimnázium iratait is. Értékes a káptalani levéltár is, amely a gótikus teremben van. Kutatóik az egyetemi és gimnáziumi tanárok, műemlékes szakemberek és helytörténeti kutatók közöl kerülnek ki. A muzeális jellegű könyvtár állománya főként püspöki adományokból és magángyűjteményekből tevődik össze. Az előadás a résztvevők számára izgalmas újdonságot jelentett, hiszen ez a szlovákiai gyűjtemény évtizedeken át szinte ismeretlen volt a magyar levéltárosok számára, de az utóbbi évek munkájának köszönhetően ismét fontos kulturális kapcsolatokat teremthet.

A szekció végén két fiatal, jól felkészült kolléga mutatta be történeti kutatómunkáját. Benei Bernadett (Egri Főegyházmegyei Levéltár és Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) 17–18. századi magyarországi latin történetírókkal és műveikkel foglalkozik. Révay Péter Szent Koronáról szóló kéziratának kiadásában és Bél Mátyás művének kritikai kiadásában vett részt. Emellett felkérték történész szakértőnek Csepellény György boldoggá avatási peréhez szükséges történészi szakvélemény elkészítéséhez. A pálos szerzetes halálával kapcsolatban sok új forrást sikerült feltárnia.

Tasnádi István (Kolozsvár) az erdélyi református püspöki intézmény történetéről készülő disszertációjának eredményeit ismertette. Az intézmény különlegessége, hogy a nyugati református egyházban nincs püspök. A püspöki feladatok és hatáskörök leírását a geleji kánonok adják, valamint Bod Péter Szmirnai Szent Polikárpról szóló kommentárja. A levéltári források használatát nehezíti, hogy a püspöki levéltár 1848-ban megsemmisült. A főkonzisztórium irataiban, a zsinati határozatokban, püspöki önéletrajzokban lehet forrásokat találni. Végül azt vizsgálta, hogy kiből lett Erdélyben református püspök. A fő szempont az adminisztrációs készség volt, több esetben a zsinati főjegyző lett a püspök, aki Bécs felé is tudta képviselni az egyházat.

A konferencia résztvevői különleges és tanulságos három napon vannak túl. Nemcsak a megszokott kollégákkal találkozhattak, hanem bepillantást nyerhettek a többi gyűjteményi ág és a helyi református egyház világába is.

Rétfalvi Balázs–Koltai András

Megjelent: Levéltári Szemle 2023:3, 98-108.

Fényképek

További fényképek: https://photos.app.goo.gl/bVmwWu1fgSVNR1k36